Octave Feuillet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Octave Feuillet
Octave FeuilletAntoine Samuel Adam-Salomon felvétele, 1870-es évek
Octave Feuillet
Antoine Samuel Adam-Salomon felvétele, 1870-es évek
Élete
Született 1821. augusztus 11.
Saint-Lô
Elhunyt 1890. december 29. (69 évesen)
Párizs
Házastársa Valérie Feuillet (1851–)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) regény, dráma
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Octave Feuillet témájú médiaállományokat.

Octave Feuillet [ejtsd: föjé] (Saint-Lô, 1821. augusztus 11.Párizs, 1890. december 29.) francia regény- és drámaíró.

Életútja[szerkesztés]

1845-ben lépett fel Le grand vieillard című regényével, melyet 1846-ban Le fruit défendu, Le conte de Pollichinelle, majd a Diable a Paris nehány dramatizált jelenete követtek. Feuillet kezdetben Vesire Hazard álnevet használt. 1848-tól kezdve a Revue des deux Mondes-ban közölt több proverbe-et és vígjátékot, novellát és regényt: Le pour et le contre (1848); La partie de James (1850); La clef d'or; L'ermitage (1851); La fée (1854); Bellah (1850); La petit comtesse (1856); Le roman d'un jeune homme pauvre (1858). Feuillet nevét csak ez utóbbi regény tette híressé. Később következtek: L'histoire de Sybille (1862); Monsieur de Camors (1867); Julia de Trécoeur (1872); Un mariage dans le monde (1875); Les amours de Philippe (1877); Le journal d'une femme (1878); Histoire d'une Parisienne (1881) és La morte (1886). Ezeket a regényeket nagyobb részt drámákká is feldolgozta, de írt több eredeti darabot is, mint Delila (1856), Montjoye (vígjáték 1863); L'acrobat (1873) stb. Kisebb drámai művei, melyek Scenes et proverbes és Scenes et comédies cím alatt (Párizs, 1853) vannak összegyűjtve, a maguk nemében mesterművek. Feuillet 1862 óta tagja volt az Francia Akadémiának.

Magyarul[szerkesztés]

  • Egy szegény ifjú története. Regény; ford. Salamon Ferenc; Pfeifer Ferdinánd, Pest, 1859
  • A kísértés. Színmű; ford. Radnótfáy Sámuel; Landerer-Heckenast, Pest, 1863 (Nemzeti Színház)
  • Feuillet Oktáv: Szibill története. Regény; ford. Concha Győző; Kisfaludy-Társaság, Pest, 1868
  • Camors gróf, 1-2.; ford. Huszár Imre; Ráth, Bp., 1868
  • A visszatorlás vagy Pro és contra. Dramolet; ford. Einsenstein Adolf; Pfeifer, Pest, 1871 (A Nemzeti Színház könyvtára)
  • Júlia. Dráma; ford. Paulay Ede; Pfeifer, Pest, 1871 (A Nemzeti Színház könyvtára)
  • Egy szegény ifjú története. Regény; ford. Salamon Ferenc; Ráth, Pest, 1872
  • A marquisné arcképei. Vígjáték; ford. Szerdahelyi Kálmán; Pfeifer, Bp., 1874 (A Nemzeti Színház könyvtára)
  • Bellah. Regény; ford. Sasvári Ármin; Athenaeum Ny., Bp., 1876
  • Egy nagyvilági házasság. Regény; ford. U. Ilona; Athenaeum, Bp., 1876
  • Fülöp szerelme. Regény; ford. Ábrányi Emil; Athenaeum, Bp., 1877
  • Trécoeur Júlia. Elbeszélés; ford. Csukássi József; Franklin, Bp., 1878 (Olcsó könyvtár)
  • Egy nő naplója. Regény; ford. Fáy Béla; Franklin, Bp., 1879 (Olcsó könyvtár)
  • Egy párisi nő története. Regény; ford. Milassin Vilmos; Milassin, Bp., 1881
  • Egy párisi nő története. Regény; ford. Visi Imre; Athenaeum, Bp., 1881
  • Egy végrendelet záradéka. Regény; ford. Friebeisz Ferenc; Bartalits, Bp., 1883
  • Az özvegy. Regény; ford. Fái J. Béla, tan. Bródy Sándor; Singer-Wolfner, Bp., 1886 (Egyetemes regénytár)
  • A halott. Regény; Singer-Wolfner, Bp., 1886 (Egyetemes regénytár)
  • Művészbecsület. Regény, 1-2.; ford. Tóth Béla; Singer-Wolfner, Bp., 1891 (Egyetemes regénytár)
  • Philippe szerelmei. Regény; Légrády Testvérek, Bp., 1899 (Legjobb könyvek)
  • Egy szegény ifjú története; ford. Zempléni P. Gyula; Vass József, Bp., 1899
  • Egy nagyvilági házasság. Regény; Légrády, Bp., 191? (Legjobb könyvek)
  • Az özvegy. Regény; Kosmos, Bratislava, 1921 (Kosmos könyvtár)
  • Egy asszony naplója; ford. Pogány Elza; Singer-Wolfner, Bp., 1927 (Milliók könyve)
  • Egy párizsi asszony. Regény; ford. Margittai György; Tolnai, Bp., 1930 (Tolnai regénytára)
  • Egy asszony naplója; ford. Pogány Elza; Singer-Wolfner, Bp., 1930 (Rózsaszín regények)

Forrás[szerkesztés]