Abbázia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Abbázia (Opatija)
Croatia Opatija BW 2014-10-10 10-34-39.jpg
Abbázia zászlaja
Abbázia zászlaja
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Tengermellék-Hegyvidék
Község Abbázia
Jogállás város
Polgármester Ivo Dujmić
Irányítószám 51410
Körzethívószám (+385) 051
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 0 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Abbázia (Horvátország)
Abbázia
Abbázia
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 20′ 21″, k. h. 14° 18′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 20′ 21″, k. h. 14° 18′ 30″
Abbázia weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Abbázia témájú médiaállományokat.

Abbázia (horvátul Opatija, olaszul és németül Abbazia) város és község (járás) Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében.

A község (járás) települései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dobreć, Ičići, Ika, Abbázia, Oprič, Pobri, Poljane, Vela Učka és Veprinac.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fiumétól 8 km-re nyugatra, az Isztriai-félsziget északkeleti részén, a Kvarner-öböl partján, az Učka-hegység lábánál fekszik. Közúton az Isztriai-félsziget felől az A8-as autópályán, a Trieszt és a Dalmácia felől az A7-es autópályán, Zágráb felől az A6-os autópályán érhető el. Vasútállomása Matuljiban van. A várost babérfaligetek veszik körül, tengerpartja sziklás és festői.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Horvát neve az opatija (apátság) főnévből származik, miként a magyar az azonos jelentésű olaszból.

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mivel az Učka hegye emelkedik fölé (1396 m), e hegy miatt télen is enyhe az éghajlat. A téli átlaghőmérséklet: 7-9 °C, míg nyáron a hegy mérsékli a meleget.

Növényzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban mediterrán növényzetet, gyönyörű parkokat találhat a látogató: babér, leander, pálmák nyújtanak kellemes környezetet.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egykori villamos a mai strand előtt
Az egykori Operaház, átalakítva üzletházzá, 2011-ben üresen
A vitorláskikötő
Abbázia, Stefánia szálloda

A 15. században bencések alapítottak itt kolostort. A 19. századig lakatlan vidékre először fiumei kereskedők kezdtek építkezni a kolostor köré. Fiume kikötőjének kiépülésével üdülőterületté fejlődött, 1884-ben a vasút kiépülésével hatalmas nyüzsgő üdülőhellyé vált.

1907-re Karlsbad után a Monarchia második legnagyobb üdülőhelye lett, ahol több neves személyiség, köztük I. Ferenc József és több király és művész is megfordult. Szanatóriumait többnyire magyar orvosok vezették. 1908-tól Opatija-Matulji vasútállomástól villamos közlekedett a városon át egészen Lovranig.

1918-ig az Osztrák tengermellék, majd 1918-ban Olaszország, 1943-ban a Független Horvát Állam, majd 1945-ben Jugoszlávia része lett. Horvátország 1991-es függetlenné válásával hozzá került.

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaságának alapja az idegenforgalom, amely a városban évszázados múltra tekinthet vissza. Főleg klimatikus gyógyhelyként ismert, reuma, asztma, szívbetegség kezelése lehetséges itt. Strandsétányát a 19–20. század fordulóján kezdték kiépíteni, mígnem 12 km hosszú lett Volosko felé, neve az olasz eredetű: Lungomare.

Turisztikai infrastruktúrája: 29 hotel, 5000 ággyal, 1000 privát ágy várja a látogatókat, összesen 12 000 főt tudnak egyszerre fogadni, a kempinget is beszámítva.

2000-ben az Európai Értékelő Bizottság Környezetvédelmi Alapítványa Kék Zászlóval tüntette ki Abbázia kikötőjét.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az egykori névadó kolostorból mára csak az 1420-ban épült Szent Jakab-templom maradt, melyet 1506-ban, majd a 18. században is felújítottak, végül 1937-ben kibővítettek.
  • Szabadtéri színháza 2000 néző számára nyújt szórakozást.
  • Abbázia első villája a Villa Angiolina 1844-ből. Iginio Scarpa, fiumei nemes építtette és feleségéről nevezte el. A villát 2000-ben felújítottak.
  • A Lungomare a város egyik híres látványossága. Ezt a 12 km hosszú parti sétányt az Adria egyik legszebb sétányának tartják. A sétány első része 1899-re készült el, a második 1911-re. Opatija legpatinásabb épületei helyezkednek el a sétány mentén.
  • Abbázia jelképévé vált az 1956-ban Zvonco Car szobrászművész alkotta szobor, a Leány sirállyal. Helyén korábban egy grazi szobrász Tenger Madonnája szobra állt, amit az időjárás tönkretett, s most helyreállítására vár.
  • A Hotel Kvarner Opatija 1884-ben épült fel, mindössze 10 hónap alatt.
  • Villa Amalia (1890)
  • A Marijina Navještenja-templom alapkövét 1908-ban tette le Franjo Nagl trieszti püspök, de csak 1926-ra fejeződött be az építése.

Itt halt meg[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Testvértelepülései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Horváth Tibor: Horvátország (Cartográphia útikönyvek, Cartographia Kiadó, Bp., 2002) ISBN 963-353-179-9 CM
  • Szarka Sándor: A horvát tengerpart (Panoráma mini útikönyvek, Medicina Könyvkiadó Rt, Bp., 1998) ISBN 963-243-842-6
  • Nagy Képes Földrajzi Világatlasz ISBN 9639677639
  • Opatija

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Abbázia témájú médiaállományokat.