Belej
| Belej | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Község | Mali Lošinj |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Gari Cappelli |
| Irányítószám | 51555 |
| Körzethívószám | (+385) 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 40 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 1,68 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 130 m |
| Terület | 32,72 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 46′ 44″, k. h. 14° 25′ 23″44.779000°N 14.423000°EKoordináták: é. sz. 44° 46′ 44″, k. h. 14° 25′ 23″44.779000°N 14.423000°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Belej témájú médiaállományokat. | |
Belej (olaszul: Bellei) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Mali Lošinjhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Cres szigetén a Cresből Mali Lošinjba menő 100-as számú főút mellett a sziget belsejében egy fennsík közepén 130 méter magasságban fekszik. Cres városától légvonalban 21 km-re délre, Osortól 10 km-re északra található. A Koromačno-öbölben levő festői, sziklás strandjához 2 km hosszú szűk, aszfaltos út vezet le.
Történelme
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A sziget első ismert lakói az illírek voltak, majd őket a rómaiak követték. Az ókorban Cres és Lošinj szigete még egy szigetet képezett, melyet Apszürtosz görög mondai hősről Apszirtidesznek neveztek. A szigetet azonban még az ókorban kereskedelmi okok miatt Osornál egy csatornával kettévágták. A 9. századtól Osor püspökségi székhely és e terület gazdasági, kereskedelmi és vallási központja volt. A sziget területe évszázadokig csak gyéren lakott volt, lakói pásztorok voltak. Belej tulajdonképpen három pásztortelepülésből (Belej, Banići és Kačićevi) keletkezett. Banići a régi Belejtől északra, Kačićevi pedig nyugatra fekszik. Ma is különálló települések. Miután azonban a templom, a posta és az iskola is Belejen volt a második világháborút követően a három település Belej néven egyesült. 1857-ben 225, 1910-ben 376 lakosa volt. A település 1918-ig az Osztrák–Magyar Monarchia része volt, majd olasz megszállás alá került. 1943-ban átmenetileg horvát és jugoszláv egységek szabadították fel. A német megszállás 1943-tól 1945-ig tartott. 1945 és 1990 között Jugoszlávia része volt, majd az önálló horvát állam megalakulása után Horvátország része lett. 2011-ben 55 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 225 | 226 | 230 | 328 | 334 | 376 | 393 | 437 | 343 | 269 | 197 | 136 | 96 | 72 | 64 | 55 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szent György vértanú tiszteletére szentelt plébániatemploma, szolgálatát Osorból látják el. Értékei Szent György és Szent Rókus fából faragott barokk szobrai.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Mali Losinj község hivatalos honlapja (horvátul)
- Mali Lošinj turisztikai egyesületének honlapja (horvátul)
- A mali losinji Kisboldogasszony plébánia honlapja (horvátul)
- A Imobiro ügynökség honlapja (horvátul)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 10..
