Ugrás a tartalomhoz

Grobnik

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Grobnik
Grobnik látképe
Grobnik látképe
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeTengermellék-Hegyvidék
KözségČavle
Jogállásfalu
PolgármesterŽeljko Lambaša
Irányítószám51219
Körzethívószám(+385) 051
Népesség
Teljes népesség414 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság436 m
Terület3,658 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 22′ 11″, k. h. 14° 27′ 38″45.369722°N 14.460556°EKoordináták: é. sz. 45° 22′ 11″, k. h. 14° 27′ 38″45.369722°N 14.460556°E
SablonWikidataSegítség

Grobnik (olaszul: Grobnico, Grobènico di Fiume) falu Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Čavléhoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Fiume központjától 5 km-re északkeletre, községközpontjától 3 km-re északnyugatra egy dombtetőn fekszik.

Története

[szerkesztés]

Grobnik vidékét a történelem előtti időkben egészen a római korig az illírek egyik népe liburok lakták. Ahogy máshol is a libur civilizáció legismertebb emlékei az egykori erődített települések és a jól védhető helyeken épített várak maradványai. A 4. században a várak és őrtornyok láncolata Fiumétól (Tarsatica) a szlovéniai Vrhnikiig (Nauportus) húzódott és maradványaik számos településen fennmaradtak a grobniki uradalom területén. Bár ez a védelmi rendszer feltételezhetően már az ókorban is megvolt, mára fennmaradt formája a középkorban alakult ki. Ennek a védelmi rendszernek Grobnik vára volt a kulcsa, mely a Vinodol felé szétágazó utakat és vidéküket ellenőrizte. Grobnik vára római erődítmény alapjain valószínűleg a 10. században, még a horvát nemzeti királyok idején épült. A vinodoli hercegség legnyugatibb vára volt. Neve 1288-ban a feudális Európa egyik legrégibb jogi jellegű forrásában, a glagolita írással írott horvát nyelvű vinodoli törvénykönyvben bukkan fel először. A grobniki uradalom magában foglalta az egész grobniki mezőt és a környező határvidéket, melynek urai 1225 és 1566 között a Frangepánok, majd később a Zrínyiek voltak, akik 1671-ig voltak birtokosai. Ezután 1725-ig a császári kamara, 1766-ig a Perlas grófok, 1872-ig a Batthyányak, majd 1945-ig amikor államosították a Turn-Taxis család birtoka volt.[2] A hagyomány szerint a vár alatti Grobniki mezőn győzték le a horvátok 1241-ben a tatár sereget, erre azonban semmilyen történeti bizonyíték nem áll rendelkezésre. Grobnik jelentősége különösen az 1493-as udbinai csata után nőtt meg, amikor egyházi központtá is vált. A török által lerombolt Modrus helyett megalapították a grobniki káptalant, mely a 18. század végéig működött. Grobnik vára a török elleni védelem egyik legfontosabb láncszeme volt, erődítéseinek többsége a 15. és 17. század között épült. A 19. század folyamán a kereskedelmi forgalom megnövekedésével az uradalom területén új gazdasági központok fejlődtek ki, ilyen központ lett a Grobnik és Bakar közötti út mentén fekvő Cernik, valamint a Lujziána út mentén fekvő Soboli és Čavle, a község mostani központja. A településnek 1857-ben 471, 1910-ben 514 lakosa volt. 2011-ben a falunak 421 lakosa volt.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
471 337 322 431 459 514 441 498 428 387 390 392 355 362 382 421
Grobnik várának falai

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Grobnik várának[5] falai a település központjában állnak. A vár háromszög alaprajzú sarkain tornyokkal és féltornyokkal, melyek biztonságát még egy körítőfal fokozza. A falak legnagyobb része a 15. és 17. század között épült. A délnyugati torony földszintjén található a Szent Ilona kápolna máig fennmaradt reneszánsz kapuzatával. A belső udvaron gótikus kút áll, melyet a Frangepánok és a korbáviai hercegek 15. századi címere díszít. A grobniki vár a felújításoknak köszönhetően jó állapotban maradt fenn, ma főként kulturális központkánt működik. Vonzó turisztikai célpont az ide látogatók számára. Többek közt gazdag néprajzi gyűjtemény, képgaléria és étterem található benne.
  • A vár közvetlen közelében áll a Szent Fülöp és Jakab apostolok tiszteletére szentelt plébániatemplom, melyet már 1105-ben említ írásos forrás. A templomban a 16., a 17. és 19. századból származó glagolita írású korabeli eseményekről szóló feliratok találhatók. Található itt egy 1589-ből származó gazdagon díszített sírkő is.
  • A Grobnik várának lábánál fekvő Grobišće nekropolisz korábbi ásatásain a vaskortól és az ókortól a középkorig terjedő temetkezéseket találtak. A lelőhely rétegrajza vízszintes, amely pontosan mutatja, hogy az új kulturális jellemzőkkel rendelkező sírok miként követték az idősebbeket. Hasonlóképpen, antropológiai kutatások kimutatták, hogy a népesség etnikai struktúrájában nem történt jelentős változás.[6]
  • A Grobniki mezőn 1932-ben sportrepülőtér, majd az 1970-es években autó versenypálya nyílt.
  • Grobnik Szentháromság tiszteletére szentelt kápolnája 12. századi eredetű. Harangtornya nyitott, a bejárat elé fedett előteret építettek. A kápolna 1383-ban Mihály mester által öntött harangja ma a zágrábi művészeti múzeumban található. Megmaradt két harangja is nagyon régi, 1669-ben és 1527-ben készültek. A hagyomány szerint a grobniki csata idején a tatárok ide kötötték be lovaikat.
  • A Szent Kereszt tiszteletére szentelt kápolnája a Rjecsina szurdoka felett áll.
  • Franjo Frankulin grobniki várporkoláb házát[7] eredetileg a városfal mentén, a feltételezett várostorony helyén építették, az új városkapuval összeépítve. A kétszintes "T" alaprajzú épület reneszánsz és barokk stílusjegyekkel a 17. század közepén épült. Az épületet a meglevő épületszerkezetek rekonstrukciójával hozták létre, amelyek alapvető magja egy központi épület, amely emeletenként három térbeli egységből, és egy boltíves földszintből állnak. A 19. század közepén az épület déli részéhez toldalékot építettek, amelynek következtében "T" alaprajzú lett. Frankulin háza egyedülálló példája a fennmaradt barokk porkoláb lakóépületnek.

Kultúra

[szerkesztés]

A gorbniki vár különösen a nyári és őszi hónapokban számos tudományos és kulturális rendezvény helyszíne, melyek fő szervezője a grobniki kulturális és művészeti egyesület a „Katedra Čakavskoga sabora Grobnišćine”. A várban gazdag néprajzi gyűjtemény, a megye egyik legszínvonalasabb képgalériája, modern művészetek galériája működik. 1998-óta évente megrendezik a „Grobnička skala” fiatal énekművészek fesztiválját és 1993-tól a „Grobnička jesen” három hónapos tudományos, kulturális-szórakoztató őszi fesztivált. A vár 1996-óta nemzetközi művészeti találkozó színhelye is, ahová Európából és a világ minden tájáról érkező művészek hozzák el alkotásaikat. Nyáron rendezik a várban a "Leto va Kaštelu" színjátszók találkozóját. A grobnikiak rendszeresen részt vesznek a fiumei karneválon is.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]