Poljica (Krk)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Poljica
Poljica harangtornya
Poljica harangtornya
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Tengermellék-Hegyvidék
Község Krk
Jogállás falu
Polgármester Darijo Vasilić (PGS)
Irányítószám 51511
Körzethívószám (+385) 051
Népesség
Teljes népesség 73 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 130 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Poljica (Horvátország)
Poljica
Poljica
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 05′ 00″, k. h. 14° 29′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 05′ 00″, k. h. 14° 29′ 30″

Poljica (olaszul: Poglizza dei Morlacchi) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Krkhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

A Krk-sziget Šotoventonak nevezett nyugati részén Krk városától 10 km-re északnyugatra, a sziget belsejében, a legközelebbi tengerparttól a Čavlena-öböltől 3 km-re fekszik. Az öböllel erdei út köti össze. Közvetlen közelében fekszenek Bajčići és Nenadići falvak.

Története[szerkesztés]

Területe a 15. század első feléig csak gyéren lakott volt. A Frangepánok, hogy fokozzák az adóból származó bevételeiket a 15. században velebiti vlachokat telepítettek ide, akik egy sajátos nyelvet az úgynevezett krki románt (krčkorumunjski) beszélték. A lakosság többségét azonban továbbra is horvátok alkották. A Frangepánok krki uralma 1480-ig tartott, amikor Velence tartva attól, hogy a Mátyás magyar király elfoglalja Frangepán VII. Jánost a sziget átadására bírta. Ezt követően Krk szigetét a Velence által kinevezett kormányzók, velencei nemesek igazgatták, akik viszonylagos önállóságot élveztek. A 16. század elején a török veszély miatt a kontinens területeiről számos menekült érkezett ide. 1797-ben a napóleoni háborúk egyik következménye a Velencei Köztársaság megszűnése volt. Napóleon bukása után 1813-ban Krk osztrák kézre került. Ausztria 1822-ben a Kvarner szigeteivel együtt elválasztotta Dalmáciától és Isztriával kapcsolta össze, mely közvetlenül Bécs irányítása alá tartozott. Népiskoláját 1848-ban alapították. 1867 és 1918 között az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. 1857-ben 39, 1910-ben 67 lakosa volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett. A II. világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. 2011-ben 73 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal, főként földműveléssel, állattartással, kisebb mértékben olajbogyó termesztéssel, szőlőműveléssel foglalkoztak. Ma is a mezőgazdaság a legfontosabb megélhetési forrás, mások a közeli Krken és Malinskán dolgoznak. A településnek ma is jobbára a régen épített kőházai állnak, ezért a turizmus itt kevéssé fejlődött mint a közeli településeken.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
39 43 54 59 54 67 80 85 82 89 68 72 74 65 62 73

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A település leglátványosabb műemléke az 1768-ban finoman faragott kövekből épített harangtorony, mely 29 méteres magasságával uralja a település és a környék látványát.
  • Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt plébániatemploma 1490 előtt épült gótikus stílusban. Szentélye 16. századi, oltárai és berendezése a 17. és 18. századból valók.
  • A falu közelében a Čavlena-öböl felett található a sziget legnagyobb tölgyfája, melynek korát 400 évesre becsülik.

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Poljica (Krk) című horvát Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]