Dolovo (Dobrinj)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dolovo
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeTengermellék-Hegyvidék
KözségDobrinj
Jogállás falu
Polgármester Neven Komadina
Irányítószám 51514
Népesség
Teljes népesség0 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság278 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dolovo (Horvátország)
Dolovo
Dolovo
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 06′ 45″, k. h. 14° 36′ 45″Koordináták: é. sz. 45° 06′ 45″, k. h. 14° 36′ 45″

Dolovo falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Dobrinjhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Krk belsejében, községközpontjától 2 km-re délre, Kras és Gostinjac között fekszik. Krasról makadámút vezet a faluba, mely egy dombok közötti völgyben fekszik. A kihalt településen néhány régi kőház romja és egykor megművelt, de mára buja növényzettel benőtt kertek, rétek, legelők és sűrű erdő található.

Története[szerkesztés]

A falu keletkezési ideje nem ismert, de valószínűleg elég régi. 1780-ban a népesség összeíráskor a szomszédos Gostinjaccal együtt 128 lakosa volt. A 19. század folyamán osztrák uralom alatt állt. 1867-től 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. 1880-ban 30, 1910-ben 53 lakosa volt. Az Osztrák–Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett. A II. világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. Utoljára 1971-ben számláltak itt lakosságot, amikor négyen lakták. Azóta folyamatosan pusztul, de tervek vannak a főként turisztikai célból történő újjáépítésére.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 30 29 22 53 14 15 9 5 6 4 0 0 0 0

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A fordítás fő forrása a megfelelő horvát Wikipédia-szócikk.
Ez nem jelent semmi megkötést a további szerkesztések szempontjából, de a fordítás alapjául szolgáló szócikk tagolásának követése egyszerűsíti a további munkát. Például könnyebben elkerülhetők az ismétlések, könnyebben kiegészíthetők a hiányzó források. A magyar változatban található értelmi hiba esetén először érdemes az eredetiben megnézni, nem fordítási hibáról van-e szó.