Rasopasno

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rasopasno
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeTengermellék-Hegyvidék
KözségDobrinj
Jogállás falu
Polgármester Neven Komadina
Irányítószám 51514
Népesség
Teljes népesség106 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság170 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rasopasno (Horvátország)
Rasopasno
Rasopasno
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 07′ 20″, k. h. 14° 33′ 50″Koordináták: é. sz. 45° 07′ 20″, k. h. 14° 33′ 50″

Rasopasno (olaszul: Rasnopasno) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Dobrinjhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Krk belsejében, községközpontjától 4 km-re délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1471-ben említik először abban az okiratban, melyben Frangepán VII. János Krk szigetének ura egy bizonyos Ivan Seršićnek Sužan környékén birtokot adományoz. Nevét egy horvátul „rosopas“nak nevezett magas növésű növényről a vérehulló fecskefűről (Chelidonium maius ) kapta, melyet Dobrinj vidékén Szent János rózsácskájának („svetog Ivana rožice“) is neveznek A falu legrégibb részét Kirjaknak nevezik Szent Cirjéknek szentelt középkori templomáról. A templom építése és pusztulásának ideje nem ismert. A 17. században már bizonyosan használaton kívül volt, mert a Gržetić testvérek a templomépítési engedélye arra hivatkozik, hogy a falunak nincsen temploma. Mindazonáltal a régi templom maradványai még 1963-ban is láthatók voltak, amikor Ive Jelenović még megtalálta nyomait. 1656-ban Ivan és Mihovil Gržetić kaptak engedélyt a krki püspöktől, hogy saját költségükön Rasopasnon templomot építsenek. A birtokuk közepén felépített templomot 1659-ben szentelte fel a krki püspök. Ezt a templomot azonban 1886-ban elhagyták és 1927-ben új templomot építettek helyette.

A sziget 1480-tól közvetlenül Velencei Köztársasághoz tartozott. A napóleoni háborúk egyik következménye a 18. század végén a Velencei Köztársaság megszűnése volt. Napóleon bukása után Krk is osztrák kézre került, majd a 19. század folyamán osztrák uralom alatt állt. 1867-től 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. 1857-ben 247, 1910-ben 289 lakosa volt. Az Osztrák–Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett. A II. világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. 2011-ben 106 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt temploma 1927-ben épült a régi templom helyett.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
247 271 250 254 278 289 262 237 203 189 168 128 93 85 85 106

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A fordítás fő forrása a megfelelő horvát Wikipédia-szócikk.
Ez nem jelent semmi megkötést a további szerkesztések szempontjából, de a fordítás alapjául szolgáló szócikk tagolásának követése egyszerűsíti a további munkát. Például könnyebben elkerülhetők az ismétlések, könnyebben kiegészíthetők a hiányzó források. A magyar változatban található értelmi hiba esetén először érdemes az eredetiben megnézni, nem fordítási hibáról van-e szó.