Rasopasno
| Rasopasno | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Község | Dobrinj |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Neven Komadina |
| Irányítószám | 51514 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 125 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 170 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 07′ 26″, k. h. 14° 33′ 36″45.124000°N 14.559900°EKoordináták: é. sz. 45° 07′ 26″, k. h. 14° 33′ 36″45.124000°N 14.559900°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rasopasno témájú médiaállományokat. | |
Rasopasno (olaszul: Rasnopasno) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Dobrinjhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Krk belsejében, községközpontjától 4 km-re délnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A települést 1471-ben említik először abban az okiratban, melyben Frangepán VII. János Krk szigetének ura egy bizonyos Ivan Seršićnek Sužan környékén birtokot adományoz. Nevét egy horvátul „rosopas“nak nevezett magas növésű növényről a vérehulló fecskefűről (Chelidonium maius ) kapta, melyet Dobrinj vidékén Szent János rózsácskájának („svetog Ivana rožice“) is neveznek A falu legrégibb részét Kirjaknak nevezik Szent Cirjéknek szentelt középkori templomáról. A templom építése és pusztulásának ideje nem ismert. A 17. században már bizonyosan használaton kívül volt, mert a Gržetić testvérek a templomépítési engedélye arra hivatkozik, hogy a falunak nincsen temploma. Mindazonáltal a régi templom maradványai még 1963-ban is láthatók voltak, amikor Ive Jelenović még megtalálta nyomait. 1656-ban Ivan és Mihovil Gržetić kaptak engedélyt a krki püspöktől, hogy saját költségükön Rasopasnon templomot építsenek. A birtokuk közepén felépített templomot 1659-ben szentelte fel a krki püspök. Ezt a templomot azonban 1886-ban elhagyták és 1927-ben új templomot építettek helyette.
A sziget 1480-tól közvetlenül Velencei Köztársasághoz tartozott. A napóleoni háborúk egyik következménye a 18. század végén a Velencei Köztársaság megszűnése volt. Napóleon bukása után Krk is osztrák kézre került, majd a 19. század folyamán osztrák uralom alatt állt. 1867-től 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. 1857-ben 247, 1910-ben 289 lakosa volt. Az Osztrák–Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. A második világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. 2011-ben 106 lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt temploma 1927-ben épült a régi templom helyett.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 247 | 271 | 250 | 254 | 278 | 289 | 262 | 237 | 203 | 189 | 168 | 128 | 93 | 85 | 85 | 106 |
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2013. május 20.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Dobrinj község hivatalos oldala
- Dobrinj turisztikai egyesületének honlapja Archiválva 2010. július 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A Dobrinjhoz tartozó települések ismertetője
