Porozina

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Porozina
Porozina látképe előtérben a kompkikötővel.
Porozina látképe előtérben a kompkikötővel.
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Tengermellék-Hegyvidék
Jogállás falu
Polgármester Kristijan Jurjako
Irányítószám 51557
Körzethívószám (+385) 051
Népesség
Teljes népesség 31 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 20,53 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 0 - 55 m
Terület 1,51 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Porozina (Horvátország)
Porozina
Porozina
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 08′ 00″, k. h. 14° 17′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 08′ 00″, k. h. 14° 17′ 20″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Porozina témájú médiaállományokat.

Porozina (olaszul: Faresina) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Creshez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Cres szigetének északi részén Cres városától 22 km-re északnyugatra, a sziget északnyugati partján, az Isztria-félszigettel szemben fekszik. Cres szigete ezen ponton fekszik legközelebb a kontinenshez, kompjárat köti össze az isztriai Zagorjével. A település mára már két részből áll. A part melletti régi Porozinából és a kikötő feletti dombon épült új Porozinából, ahol az elmúlt húsz évben hétvégi házak épültek.

Története[szerkesztés]

A kikötő feletti dombon az ókorban világítótorony állt, mely alapján a hely a „Pharum insulae” nevet kapta. Ebből lett az olasz "Faresina", majd a horvát "Porozina" név. A 15. században a ferences atyák Szent Miklós tiszteletére kolostort és gótikus templomot építettek ide. Az épületek még ma is láthatók a falu feletti dombtetőn. A kolostor a ferences harmadrendhez tartozott, akik a 13. században még ószláv liturgikus nyelven miséztek. A templomot többször is kifosztották, majd a 16. században fel is gyújtották. A templom újjáépítve a mai napig fennmaradt, a kolostor épülete azonban a 18. százas vége óta elhagyatva üresen állt és 1843-ban nagyrészt összeomlott. Falai ma is emelet magasságban állnak a templom mellett. A maradványokból ítélve végső formájában reneszánsz stílusú volt. A sziget többi részével együtt 1822-től osztrák uralom alatt állt, majd 1867 és 1918 között az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. 1890-ben 10, 1910-ben 3 lakosa volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett. A II. világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszláviához került. 1991-ben az önálló horvát állam része lett. A korábban szinte néptelen település kedvező fekvésének, a kompjáratnak és a turista forgalomnak köszönhetően az utóbbi évtizedekben dinamikusan fejlődött, kedvelt üdülőhellyé vált. 2011-ben már 31 állandó lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 10 5 3 0 0 0 2 2 3 0 0 20 31

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Miklós tiszteletére szentelt gótikus temploma a 15. században épült. A 16. században felgyújtották, de ezután újjáépítették, majd barokk stílusban építették át.
  • Az egykori ferences kolostor romjai a templom mellett emeletnyi magasságban állnak.
  • A kolostor körül egykori erődfalak maradványai látszanak négyszögletes, sokszögű és hengeres tornyok alapfalaival

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]