Skrbčići

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Skrbčići
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeTengermellék-Hegyvidék
KözségKrk
Jogállás falu
Polgármester Darijo Vasilić (PGS)
Irányítószám 51500
Körzethívószám (+385) 051
Népesség
Teljes népesség152 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság100 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Skrbčići (Horvátország)
Skrbčići
Skrbčići
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 03′ 00″, k. h. 14° 29′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 03′ 00″, k. h. 14° 29′ 30″

Skrbčići (olaszul: Scherbe) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Krkhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

A Krk-sziget Šotoventonak nevezett nyugati részén Krk városától 8 km-re északnyugatra, a tengerparttól a Sveta Fuska és a Torkol-öböltől mintegy 2 km-re fekszik. Közvetlen szomszédságában a 104-es főút túloldalán található Pinezići falu. Közelében 2 km-re található a valbiskai kompkikötő, ahonnan a közeli Cres-szigetre indulnak a kompjáratok.

Története[szerkesztés]

Területe a 15. század közepéig csak gyéren lakott volt, főként néhány módosabb vegliai család használta mezőgazdasági célokra. A Frangepánok, hogy fokozzák az adóból származó bevételeiket a 15. században velebiti vlachokat telepítettek ide, akik egy sajátos nyelvet az úgynevezett krki románt (krčkorumunjski) beszélték. A Linardići és Pinezići közötti területet ma is „Kambunnak” nevezik, mely szintén a krki románból származik és eredetileg mezőt jelentett. Kambun valamikor szintén falu volt, valószínűleg megfelel a mai Žgaljićinak. A Frangepánok krki uralma 1480-ig tartott, amikor Velence tartva attól, hogy a Mátyás magyar király elfoglalja Frangepán VII. Jánost a sziget átadására bírta. Ezt követően Krk szigetét a Velence által kinevezett kormányzók, velencei nemesek igazgatták, akik viszonylagos önállóságot élveztek. A falut Krk első velencei kormányzója Antonio Vinciguerra 1489-ben említi először „Ordinationes” című munkájában. Ez a forrás eléggé megbízhatónak tűnik, mert az 1565-ös egyházlátogatás a települést sokkal korábbinak mondja. A 16. század elején a török veszély miatt a kontinens területeiről számos menekült érkezett ide. 1797-ben a napóleoni háborúk egyik következménye a Velencei Köztársaság megszűnése volt. Napóleon bukása után 1813-ban Krk osztrák kézre került. Ausztria 1822-ben a Kvarner szigeteivel együtt elválasztotta Dalmáciától és Isztriával kapcsolta össze, mely közvetlenül Bécs irányítása alá tartozott. 1867 és 1918 között az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. 1857-ben 81, 1910-ben 122 lakosa volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett. A II. világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. 2011-ben 152 lakosa volt. Skrbčići mezőgazdasági jellegű település, lakói főként földművelésből, állattartásból, olajbogyó termesztésből és halászatból éltek. Néhány iparos is él a településen. A turizmus a kis szálláshely kapacitás miatt itt nem fejlődött jelentősen.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
81 89 97 125 114 122 148 132 141 146 139 131 153 140 145 152

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Assisi Szent Ferenc tiszteletére szentelt temploma a 16. század végén, vagy a 17. század elején épült. Eredetileg magántemplomnak épült az építtető fiának Lovre Škrbának az emlékére. Idővel elhagyatottá vált, de Josip Brusić plébános a családdal egyetértésben megújíttatta és ezután a megegyezés szerint az ő tulajdonába ment át. Örököse unokaöccse Antun Bogović lett, aki fiával Itáliába távozott. A 20. század közepén ismét megújították és 1957. október 4-én újraszentelték. Azóta a település és a szomszédos Pinezići falu híveit szolgálja. A két falu közös temetője a tengerparthoz közel a régi plébániatemplom mellett található.
  • Szent Miklós tiszteletére szentelt kápolnáját 1565-ben az egyházlátogatáskor említik. 1609-ben már egészen romos volt, mára nyoma sem maradt. A helyi hagyomány szerint a krki Cetinić (Zuttinis) család építtette.
  • Szent Sixtus kápolnája Skrbčići és Linardići között, Žgaljići falu alatt található. A kápolnát már 1277-ben említik. A Linardići Szent Antal templom felépültéig volt csak használatban, azután elhagyták. A Szent Miklós kápolnától eltérően még ma is áll, falai és apszisa megmaradt. Hossza 6 méter, szélessége 3 méter.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A fordítás fő forrása a megfelelő horvát Wikipédia-szócikk.
Ez nem jelent semmi megkötést a további szerkesztések szempontjából, de a fordítás alapjául szolgáló szócikk tagolásának követése egyszerűsíti a további munkát. Például könnyebben elkerülhetők az ismétlések, könnyebben kiegészíthetők a hiányzó források. A magyar változatban található értelmi hiba esetén először érdemes az eredetiben megnézni, nem fordítási hibáról van-e szó.