Mošćenice
| Mošćenice | |
 | |
| Mošćenice | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Község | Mošćenička Draga |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Ratko Salamon |
| Irányítószám | 51417 |
| Körzethívószám | (+385) 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 279 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 160 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 13′, k. h. 14° 15′Koordináták: é. sz. 45° 13′, k. h. 14° 15′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mošćenice témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mošćenice (olaszul: Moschiena) falu Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Mošćenička Dragához tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Fiume központjától 20 km-re délnyugatra, községközpontjától másfél km-re délre a Tengermelléken, az Isztriai-félsziget keleti részén, az Učka-hegység keleti lejtőin, a tengerparttól 400 méterre fekszik. Nagyszerű kilátás nyílik innen a Kvarner-öbölre, a Cres és Krk-szigetre. A település magja csak egy oldalról közelíthető meg. Itt áll a városkapu és a hegyoldalt kerítő városfal maradványai. A települést lépcsősor köti össze a mošćenička dragai Sv. Ivan tágas strandjával.
Története[szerkesztés]
A település területe római uralom előtt területe az illírek egyik törzsének libur népnek hazája volt, majd a rómaiak után a keleti gótok és a bizánciak uralma következett. A szlávok a 7. században érkeztek ide. Száz évvel később a frankok foglalták el az Isztriát, de Liburnia legnagyobb része a fiatal horvát állam fennhatósága alatt maradt. A 11. században IV. Krešimir horvát király idejében a terület I. Ulrik weimar-orlamündei őrgróf foglalta el és ettől fogva a német-római császár uralma alá tartozott. 1116-ban az isztriai területek egészen Fiuméig az aquileai pátriárka és vazallusai a duinói grófok igazgatása alá kerültek.
Mošćenice első írásos említése 1374-ben a kastavi uradalomhoz tartozó önálló közösségként Duinói Hugó gróf német nyelvű végrendeletében történt. 1395-ből fennmaradt egy glagolita írású oklevél is, mely a Mošćenice és Košljak közötti határt írja le. A városka urai ebben az időben a pólai püspök, a dunói gróf és a Walsee gróf voltak. A 15. század második felében a Walsee grófok liburniai birtokaikkal együtt átengedték III. Frigyes német-római császárnak. Az egyik városkaput ma is a Habsburgok 1634-ben faragott címere díszíti. A magaslat tetején a kanyargós szűk utcák a főtérre a háromhajós barokk Szent András templomhoz futnak össze, mely mai formáját a 18. században nyerte. Főoltárán öt kőből faragott szobor áll, Jacopo Contieri padovai szobrászművész alkotásai a 18. század elejéről. Az 1637 és 1733 közötti időszakban a városka birtokosai a fiumei jezsuiták voltak. Mošćenice 1637-ben városi rangot kapott. A 14. és 17. század között kelt közokiratai, urbáriumai, jegyzői iratai, rendeletei glagolita írással készültek és horvát nyelvűek. A glagolita írás egészen a 17. századig virágzott az Isztria és a Kvarner területén. A 19. század elején a francia megszállás alatt Illír tartományok része volt, majd 1813-tól ismét Habsburg uralom alá került. Mošćenice 1896-ban önálló községközpont lett. Később azonban a lakosság a jobb megélhetés miatt a tengerpartra kezdett elvándorolni, ahol új településközpont alakult ki. A korábban Abbáziához tartozó új központ Mošćenička Draga lett a 20. század végére az új községközpont. Mošćenice településnek 1857-ben 279, 1910-ben 452 lakosa volt. Az első világháború után az Olasz Királyság szerezte meg ezt a területet, majd 1943-ban, az olaszok háborúból való kilépése után német megszállás alá került. 1945 után a területet a szocialista Jugoszláviához csatolták, majd ennek széthullása után a független Horvátország része lett. 2011-ben a falunak 297 lakosa volt. Lakói főként a turizmusból élnek.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 279 | 224 | 403 | 386 | 399 | 452 | 236 | 203 | 310 | 313 | 330 | 304 | 303 | 325 | 310 | 297 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- Jelentősebb épülete a Szent András (Sv. Andrije) templom. A templom legrégibb része a középkori eredetű harangtorony. A templomot a 17. században 1640 körül bővítették és barokk stílusban építették át. A 17. és 18. század fordulóján 1699 és 1704 között meghosszabbították, majd a 18. század végén 1785 és 1794 között mellékhajóval bővítették. A templom belsejét Jacopo Contieri szobrász művei díszítik. Az előkelőségek padjai is gazdagon díszítettek, M. Zirrer fiumei műhelyében készültek a 18. században. A templom kőtárában 17. századi népi kőfaragványok maradtak fenn. A templom körül egykor temető volt, később ezt megszüntették, majd az új temetőt 1744-ben a Szent Bertalan kápolna körül alakították ki. A templom magasba nyúló harangtornya ma is uralja a város látképét. A körülötte épített sétányról remek kilátás nyílik a Kvarner-öbölre.
- A városkapu közelében nyílt meg a néprajzi múzeum, mely a mindennapi élet tárgyait, népviseletét, szokásait mutatja be.
- A múzeum közelében található a középkori város egyik szimbóluma a Mošćenički toš a háromszáz éves olajprés.[4]
- Nevezetes épületei Negovetić, Rubinić és Dešković házak, a kastély, a városkapu. A történelmi városközpontot 1968-ban a horvát kulturális örökség részévé nyilvánították.
- A városfalon kívül található az 1506-ban épített Szent Sebestyén templom.
- Szintén a városfalon kívül áll az 1628-ban épített Szent Bertalan temetőkápolna.
- A városfalon kívül 18. századi Kálvária is áll.
- A településről kedvelt túravonalak indulnak az Učka-hegységbe.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-154.
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Mošćenice című horvát Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk[szerkesztés]
- Mošćenička Draga község hivatalos oldala
- TZ Mošćenička Draga turisztikai egyesület oldala
- Mošćenice templomai
