Mošćenice

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mošćenice
Mošćenice
Mošćenice
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Tengermellék-Hegyvidék
Község Mošćenička Draga
Jogállás falu
Polgármester Ratko Salamon
Irányítószám 51417
Körzethívószám (+385) 051
Népesség
Teljes népesség 297 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 160 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mošćenice (Horvátország)
Mošćenice
Mošćenice
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 13′ 35″, k. h. 14° 14′ 55″Koordináták: é. sz. 45° 13′ 35″, k. h. 14° 14′ 55″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mošćenice témájú médiaállományokat.

Mošćenice (olaszul: Moschiena) falu Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Mošćenička Dragához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Fiume központjától 20 km-re délnyugatra, községközpontjától másfél km-re délre a Tengermelléken, az Isztriai-félsziget keleti részén, az Učka-hegység keleti lejtőin, a tengerparttól 400 méterre fekszik. Nagyszerű kilátás nyílik innen a Kvarner-öbölre, a Cres és Krk-szigetre. A település magja csak egy oldalról közelíthető meg. Itt áll a városkapu és a hegyoldalt kerítő városfal maradványai. A települést lépcsősor köti össze a mošćenička dragai Sv. Ivan tágas strandjával.

Története[szerkesztés]

A település területe római uralom előtt területe az illírek egyik törzsének libur népnek hazája volt, majd a rómaiak után a keleti gótok és a bizánciak uralma következett. A szlávok a 7. században érkeztek ide. Száz évvel később a frankok foglalták el az Isztriát, de Liburnia legnagyobb része a fiatal horvát állam fennhatósága alatt maradt. A 11. században IV. Krešimir horvát király idejében a terület I. Ulrik weimar-orlamündei őrgróf foglalta el és ettől fogva a német-római császár uralma alá tartozott. 1116-ban az isztriai területek egészen Fiuméig az aquileai pátriárka és vazallusai a duinói grófok igazgatása alá kerültek.

Mošćenice első írásos említése 1374-ben a kastavi uradalomhoz tartozó önálló közösségként Duinói Hugó gróf német nyelvű végrendeletében történt. 1395-ből fennmaradt egy glagolita írású oklevél is, mely a Mošćenice és Košljak közötti határt írja le. A városka urai ebben az időben a pólai püspök, a dunói gróf és a Walsee gróf voltak. A 15. század második felében a Walsee grófok liburniai birtokaikkal együtt átengedték III. Frigyes német-római császárnak. Az egyik városkaput ma is a Habsburgok 1634-ben faragott címere díszíti. A magaslat tetején a kanyargós szűk utcák a főtérre a háromhajós barokk Szent András templomhoz futnak össze, mely mai formáját a 18. században nyerte. Főoltárán öt kőből faragott szobor áll, Jacopo Contieri padovai szobrászművész alkotásai a 18. század elejéről. Az 1637 és 1733 közötti időszakban a városka birtokosai a fiumei jezsuiták voltak. Mošćenice 1637-ben városi rangot kapott. A 14. és 17. század között kelt közokiratai, urbáriumai, jegyzői iratai, rendeletei glagolita írással készültek és horvát nyelvűek. A glagolita írás egészen a 17. századig virágzott az Isztria és a Kvarner területén. A 19. század elején a francia megszállás alatt Illír tartományok része volt, majd 1813-tól ismét Habsburg uralom alá került. Mošćenice 1896-ban önálló községközpont lett. Később azonban a lakosság a jobb megélhetés miatt a tengerpartra kezdett elvándorolni, ahol új településközpont alakult ki. A korábban Abbáziához tartozó új központ Mošćenička Draga lett a 20. század végére az új községközpont. Mošćenice településnek 1857-ben 279, 1910-ben 452 lakosa volt. Az első világháború után az Olasz Királyság szerezte meg ezt a területet, majd 1943-ban, az olaszok háborúból való kilépése után német megszállás alá került. 1945 után a területet a szocialista Jugoszláviához csatolták, majd ennek széthullása után a független Horvátország része lett. 2011-ben a falunak 297 lakosa volt. Lakói főként a turizmusból élnek.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
279 224 403 386 399 452 236 203 310 313 330 304 303 325 310 297
Mošćenicei utcarészlet
Előtérben Mošćenice Szent András temploma, a távolban Fiume

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Jelentősebb épülete a Szent András (Sv. Andrije) templom. A templom legrégibb része a középkori eredetű harangtorony. A templomot a 17. században 1640 körül bővítették és barokk stílusban építették át. A 17. és 18. század fordulóján 1699 és 1704 között meghosszabbították, majd a 18. század végén 1785 és 1794 között mellékhajóval bővítették. A templom belsejét Jacopo Contieri szobrász művei díszítik. Az előkelőségek padjai is gazdagon díszítettek, M. Zirrer fiumei műhelyében készültek a 18. században. A templom kőtárában 17. századi népi kőfaragványok maradtak fenn. A templom körül egykor temető volt, később ezt megszüntették, majd az új temetőt 1744-ben a Szent Bertalan kápolna körül alakították ki. A templom magasba nyúló harangtornya ma is uralja a város látképét. A körülötte épített sétányról remek kilátás nyílik a Kvarner-öbölre.
  • A városkapu közelében nyílt meg a néprajzi múzeum, mely a mindennapi élet tárgyait, népviseletét, szokásait mutatja be.
  • A múzeum közelében található a középkori város egyik szimbóluma a Mošćenički toš a háromszáz éves olajprés.
  • Nevezetes épületei Negovetić, Rubinić és Dešković házak, a kastély, a városkapu. A történelmi városközpontot 1968-ban a horvát kulturális örökség részévé nyilvánították.
  • A városfalon kívül található az 1506-ban épített Szent Sebestyén templom.
  • Szintén a városfalon kívül áll az 1628-ban épített Szent Bertalan temetőkápolna.
  • A városfalon kívül 18. századi Kálvária is áll.
  • A településről kedvelt túravonalak indulnak az Učka-hegységbe.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mošćenice témájú médiaállományokat.
A fordítás fő forrása a megfelelő horvát Wikipédia-szócikk.
Ez nem jelent semmi megkötést a további szerkesztések szempontjából, de a fordítás alapjául szolgáló szócikk tagolásának követése egyszerűsíti a további munkát. Például könnyebben elkerülhetők az ismétlések, könnyebben kiegészíthetők a hiányzó források. A magyar változatban található értelmi hiba esetén először érdemes az eredetiben megnézni, nem fordítási hibáról van-e szó.