Kostrena Sveta Lucija
| Kostrena Sveta Lucija | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Község | Kostrena |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Miroslav Uljan |
| Irányítószám | 51221 |
| Körzethívószám | (+385) 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 120 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 18′ 04″, k. h. 14° 30′ 20″45.301100°N 14.505600°EKoordináták: é. sz. 45° 18′ 04″, k. h. 14° 30′ 20″45.301100°N 14.505600°E | |
 | |
Kostrena Sveta Lucija (olaszul: Costrena Santa Lucia ) falu Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Kostrenához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Fiume központjától 5 km-re délkeletre a Tengermelléken, a tengerparttól 800 méterre fekszik.
Története
[szerkesztés]Kostrena területe a 13. századtól a Frangepánok vinodoli hercegségéhez tartozott. A település Szent Lúcia templomát 1492-ben említik először. A 16. és 17. században a Zrínyiek bakari uradalmának része volt, majd a család kihalása után előbb magyar, majd a 18. század végén osztrák kincstári birtok. A mai templomát 1714. május 5-én szentelte fel nagytábori gróf Rátkay Ádám Benedek modrus-zenggi püspök. Plébániáját 1789-ben alapították. Miután 1778-ban Bakar Mária Teréziától széles körű kiváltságokat kapott Sveta Lucija is a bakari municipium része lett. 1874-ben Kostrena többi területeivel együtt különvált Bakarból és önálló község lett. Az önállóságot Kostrena azonban csak 1876-ig élvezte, mert a tersattói, majd a sušaki községhez csatolták.[1] 1920-ig Modrus-Fiume vármegye Sušaki járásához tartozott.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 348 | 237 | 682 | 0 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Lúcia tiszteletére szentelt plébániatemploma középkori eredetű, története során többször átépítették. 1714-ben bővítették, majd 1738-ban megújították. Mai formáját az 1912-es átépítés során nyerte el. Főoltárát a kostrenaiak adományaiból emelték 1799-ben. Feltételezhetően Antonio Michelazzi fiumei műhelyében készült, mely a mester halála után is folytatta tradícióit. A Szent Mihály és Szent Miklós mellékoltárok Josip Kaplan zágrábi műhelyében készültek valószínűleg 1912 körül. A Szent Mihály oltár képe Guido Reni, a római kapucinus templomban látható festményének viszonylag jó minőségű másolata abból a kápolnából származik, melyet Franjo Ksaver Loy építtetett a 19. század első felében žuknici birtokán. A templom oldalfalain látható keresztút képei Mirko Šubic szlovén akadémiai festő és restaurátor munkái. Orgonája Franc Jenko ljubljanai üzemében készült.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kulturno - povijesno nasljeđe (horvát nyelven). www.kostrena.hr. [2016. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 18.)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Oprema župne crkve svete Lucije i župne crkve svete Barbare u Kostreni (horvát nyelven). www.bib.irb.hr. (Hozzáférés: 2013. április 18.)
