Kostrena Sveta Lucija

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kostrena Sveta Lucija
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeTengermellék-Hegyvidék
KözségKostrena
Jogállás falu
Polgármester Miroslav Uljan
Irányítószám 51221
Körzethívószám (+385) 051
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság120 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kostrena Sveta Lucija (Horvátország)
Kostrena Sveta Lucija
Kostrena Sveta Lucija
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 18′ 20″, k. h. 14° 30′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 18′ 20″, k. h. 14° 30′ 00″

Kostrena Sveta Lucija (olaszul: Costrena Santa Lucia ) falu Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Kostrenához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Fiume központjától 5 km-re délkeletre a Tengermelléken, a tengerparttól 800 méterre fekszik.

Története[szerkesztés]

Kostrena területe a 13. századtól a Frangepánok vinodoli hercegségéhez tartozott. A település Szent Lúcia templomát 1492-ben említik először. A 16. és 17. században a Zrínyiek bakari uradalmának része volt, majd a család kihalása után előbb magyar, majd a 18. század végén osztrák kincstári birtok. A mai templomát 1714. május 5-én szentelte fel nagytábori gróf Rátkay Ádám Benedek modrus-zenggi püspök. Plébániáját 1789-ben alapították. Miután 1778-ban Bakar Mária Teréziától széles körű kiváltságokat kapott Sveta Lucija is a bakari municipium része lett. 1874-ben Kostrena többi területeivel együtt különvált Bakarból és önálló község lett. Az önállóságot Kostrena azonban csak 1876-ig élvezte, mert a tersattói, majd a sušaki községhez csatolták.[1] 1920-ig Modrus-Fiume vármegye Sušaki járásához tartozott.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 348 237 682 0

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Lúcia tiszteletére szentelt plébániatemploma középkori eredetű, története során többször átépítették. 1714-ben bővítették, majd 1738-ban megújították. Mai formáját az 1912-es átépítés során nyerte el. Főoltárát a kostrenaiak adományaiból emelték 1799-ben. Feltételezhetően Antonio Michelazzi fiumei műhelyében készült, mely a mester halála után is folytatta tradícióit. A Szent Mihály és Szent Miklós mellékoltárok Josip Kaplan zágrábi műhelyében készültek valószínűleg 1912 körül. A Szent Mihály oltár képe Guido Reni, a római kapucinus templomban látható festményének viszonylag jó minőségű másolata abból a kápolnából származik, melyet Franjo Ksaver Loy építtetett a 19. század első felében žuknici birtokán. A templom oldalfalain látható keresztút képei Mirko Šubic szlovén akadémiai festő és restaurátor munkái. Orgonája Franc Jenko ljubljanai üzemében készült.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kulturno - povijesno nasljeđe (horvát nyelven). www.kostrena.hr. [2016. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 18.)
  2. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  3. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
  4. Oprema župne crkve svete Lucije i župne crkve svete Barbare u Kostreni (horvát nyelven). www.bib.irb.hr. (Hozzáférés: 2013. április 18.)

További információk[szerkesztés]