Gostinjac
| Gostinjac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Község | Dobrinj |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Neven Komadina |
| Irányítószám | 51514 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 94 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 200 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 07′ 23″, k. h. 14° 37′ 18″Koordináták: é. sz. 45° 07′ 23″, k. h. 14° 37′ 18″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gostinjac (olaszul: Gostignazzo) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Dobrinjhoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Krk belsejében, községközpontjától 3 km-re délkeletre fekszik.
Története[szerkesztés]
A neves nyelvész, irodalomtörténész, néprajzkutató és filológus Ive Jelenović szerint a település neve onnan ered, hogy egykor itt haladt át a Dobrinjból Vrbnikre menő út. Az út mellett ezen a helyen pihenőhely (gostinja) volt, mely körül később kifejlődött a falu. Az út már 1100-ban szerepel a Híres Dragoszlav adománylevélben is. Évszázadokig Velence vazallusaiként a Frangepánok igazgatták. A sziget 1480-tól közvetlenül Velencei Köztársasághoz tartozott. Régi templomát 1576-ban említik először, de feltételezhetően ennél sokkal régebbi volt. A templomot 1780-ban is említik, de 1822-ben már romos volt ezért meg kellett újítani. Később mégis újra romos lett és újat kellett építeni helyette. A napóleoni háborúk egyik következménye a 18. század végén a Velencei Köztársaság megszűnése volt. Napóleon bukása után Krk is osztrák kézre került, majd a 19. század folyamán osztrák uralom alatt állt. 1867-től 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. 1857-ben 178, 1910-ben 259 lakosa volt. Az Osztrák–Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett. A II. világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. 2011-ben 66 lakosa volt, akik közül sokan a környező nagyobb településeken dolgoznak, illetve a turizmusból élnek.
Nevezetességei[szerkesztés]
Szent Márton tiszteletére szentelt temploma 1905-ben épült a régebbi templom helyén.
Védett épület az olajprésmalom,[2] egy egyszobás földszintes épület, amely sárral és mésszel kötött, durván faragott kövekből épült. Nyeregtetős épület, mely hátsó részén kemencével rendelkezik. Az ablak- és ajtókeretek durván faragott kőből készültek. A malom belseje egy darálóból és a préselésre szolgáló eszközből áll. Az épület melletti apszisban egy csatorna van kialakítva, ahol kis nyílás van képezve a víz kifolyásához. Az épület mellett egy kővel kirakott tó fekszik, amelybe a technológiai folyamathoz szükséges víz ömlik. A présmalom szerkezetét, formáját és funkcióját tekintve tipikus példája a 19. és 20. század hagyományos népi építészetének.
Védett lakóház a 61. szám alatti kétszintes épület,[3] melyet kőből építettek, kőlépcsővel és boltíves terasszal. A hozzá tartozó gazdasági épületnek mára csak az alapjai maradtak meg.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 178 | 196 | 205 | 231 | 243 | 259 | 277 | 238 | 203 | 192 | 141 | 133 | 89 | 82 | 81 | 66 |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: RRI-0371-1975.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-793.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
További információk[szerkesztés]
- Dobrinj község hivatalos oldala
- Dobrinj turisztikai egyesületének honlapja Archiválva 2010. július 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A Dobrinjhoz tartozó települések ismertetője
