Gostinjac

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gostinjac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeTengermellék-Hegyvidék
KözségDobrinj
Jogállás falu
Polgármester Neven Komadina
Irányítószám 51514
Népesség
Teljes népesség66 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság200 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gostinjac (Horvátország)
Gostinjac
Gostinjac
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 07′ 15″, k. h. 14° 37′ 45″Koordináták: é. sz. 45° 07′ 15″, k. h. 14° 37′ 45″

Gostinjac (olaszul: Gostignazzo) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Dobrinjhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Krk belsejében, községközpontjától 3 km-re délkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A neves nyelvész, irodalomtörténész, néprajzkutató és filológus Ive Jelenović szerint a település neve onnan ered, hogy egykor itt haladt át a Dobrinjból Vrbnikre menő út. Az út mellett ezen a helyen pihenőhely (gostinja) volt, mely körül később kifejlődött a falu. Az út már 1100-ban szerepel a Híres Dragoszlav adománylevélben is. Évszázadokig Velence vazallusaiként a Frangepánok igazgatták. A sziget 1480-tól közvetlenül Velencei Köztársasághoz tartozott. Régi templomát 1576-ban említik először, de feltételezhetően ennél sokkal régebbi volt. A templomot 1780-ban is említik, de 1822-ben már romos volt ezért meg kellett újítani. Később mégis újra romos lett és újat kellett építeni helyette. A napóleoni háborúk egyik következménye a 18. század végén a Velencei Köztársaság megszűnése volt. Napóleon bukása után Krk is osztrák kézre került, majd a 19. század folyamán osztrák uralom alatt állt. 1867-től 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. 1857-ben 178, 1910-ben 259 lakosa volt. Az Osztrák–Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett. A II. világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. 2011-ben 66 lakosa volt, akik közül sokan a környező nagyobb településeken dolgoznak, illetve a turizmusból élnek.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Márton tiszteletére szentelt temploma 1905-ben épült a régebbi templom helyén.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
178 196 205 231 243 259 277 238 203 192 141 133 89 82 81 66

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A fordítás fő forrása a megfelelő horvát Wikipédia-szócikk.
Ez nem jelent semmi megkötést a további szerkesztések szempontjából, de a fordítás alapjául szolgáló szócikk tagolásának követése egyszerűsíti a további munkát. Például könnyebben elkerülhetők az ismétlések, könnyebben kiegészíthetők a hiányzó források. A magyar változatban található értelmi hiba esetén először érdemes az eredetiben megnézni, nem fordítási hibáról van-e szó.