Vrana (Cres)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vrana
Vransko jez. na otoku Cresu.jpg
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeTengermellék-Hegyvidék
KözségCres
Jogállás falu
Irányítószám 51557
Körzethívószám (+385) 051
Népesség
Teljes népesség12 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség0,64 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság140 m
Terület18,87 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vrana (Horvátország)
Vrana
Vrana
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 49′ 20″, k. h. 14° 26′ 40″Koordináták: é. sz. 44° 49′ 20″, k. h. 14° 26′ 40″
A Wikimédia Commons tartalmaz Vrana témájú médiaállományokat.

Vrana (olaszul: Vrana) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Creshez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Cres szigetének középső részén részén, Cres városától légvonalban 16 km-re délre, a sziget keleti partjától másfél km-re fekszik. Innen 5 km-re északnyugatra található a sziget egyetlen tava az azonos nevű Vrana-tó.

Története[szerkesztés]

A település a sziget többi részével együtt a 18. század végéig velencei, majd 1822-től osztrák uralom alatt állt. 1867 és 1918 között az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. 1857-ben 109, 1910-ben 36 lakosa volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett. A II. világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszláviához került. 1991-ben az önálló horvát állam része lett. 2011-ben 12 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
109 110 42 38 37 36 104 93 47 45 36 41 27 20 16 12

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Fülöp és Jakab apostolok tiszteletére szentelt plébániatemploma.

A hrasti Szent Péter-kápolna[4], amelyet a 14. században építettek a cresi patrícius Colombis család adományaként a sziget egyik legkorábbi szakrális gótikus épülete. Bordázott csúcsíves boltozati övei a gótikus csúcsíves boltozatok speciális változatai a Kvarner és Isztria területén. A levéltári dokumentumokban egy „S. Petrus de media via” megnevezést találunk, amely félúton Cres és Osor között a kápolna helyét jelölte.

A Vrana-tó fölötti Szent Rókus-kápolna[5] egy 15. századi gótikus épület, nyeregtetővel, téglalap alakú apszissal. A csúcsíves portál fölött faragott kőkeret, egy kis téglalap alakú nyílás látható, míg az oromzaton egy harang számára kilakított harangdúcot találunk. Belseje boltíves, csúcsíves dongaboltozattal. A szintén csúcsíves diadalív szabályosan faragott kövekből épült, melyet profilozott pillérek hordoznak. A belső térben a kőburkolat megmaradt.

Az egyhajós román stílusú, félkör alakú apszissal rendelkező Szent György-kápolna[6] Cres szigetének keleti részén, Jelovica helységben található. Az elülső falak oromzatos részei magasabbak, mint maga a tető, így szélfogóként működnek mely megoldások jellemzőek erre a területre. A gótikus időszakban csúcsíves dongaboltozatot alakítottak ki. A falakat szabálytalan kőtömbökből építették, megfelelőbb faragással. A boltozatot bordákkal erősítették meg. Belül fennmaradtak a finoman faragott monolit oszlopok, míg az apszis falán a későbbi vakolatrétegek alatt egy felszentelési kereszt ismerhető fel.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]