Sužan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sužan
A Mindenszentek templom romja.
A Mindenszentek templom romja.
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeTengermellék-Hegyvidék
KözségDobrinj
Jogállás falu
Polgármester Neven Komadina
Irányítószám 51514
Népesség
Teljes népesség85 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság96 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sužan (Horvátország)
Sužan
Sužan
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 09′ 00″, k. h. 14° 34′ 45″Koordináták: é. sz. 45° 09′ 00″, k. h. 14° 34′ 45″
A Wikimédia Commons tartalmaz Sužan témájú médiaállományokat.

Sužan (olaszul: Susana) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Dobrinjhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Krk északkeleti részén, községközpontjától 4 km-re északnyugatra, a Soline-öböltől másfél kilométerre nyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A település már a 15. században létezett, amikor Frangepán VII. János a Velebit-hegységből kétszáz vlach jogú családot hozatott a Krk-szigetre. Amíg azonban a Dubašnicára és Šotoventóra telepített vlach pásztorok túlnyomórészt horvátok, vagy elhorvátosodott vlachok voltak, addig Sužan, Čižići, Šugara és Solina vidékére túlnyomóan valóban vlach (horvát nevükön murlak) eredetű lakosság telepedett le. A sužaniak azt mondják, hogy ők a Zengg feletti Krmpote vidékéről érkeztek. Egy különleges román nyelven beszéltek, mely a 19. század folyamán halt ki. A neves nyelvész, irodalomtörténész, néprajzkutató és filológus Ive Jelenović szerint ez a különbség nyelvükben, személyneveikben és helyneveikben ma is kimutatható. Frangepán János telepítésének legfőbb célja feltételezhetően az volt, hogy a Soline-öbölben évszázadok óta működő és jelentős bevételt jelentő sólepárló telepek számára új munkaerőt biztosítson. Miután azonban 1480-ban a sziget közvetlen velencei fennhatóság alá került a velencei sótelepekkel való konkurencia miatt az itteni sólepárlást megszüntették. Ezt követően lakói főként állattenyésztéssel, kisebb mértékben földműveléssel foglalkoztak. A 19. században a közeli Melinán téglaüzemet alapítottak, azonban ez az idők során megszűnt, mára nyoma sem maradt.

Sužan a sziget többi részével együtt a 19. század folyamán osztrák kézen volt, majd 1867-től 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1857-ben 97, 1910-ben 145 lakosa volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett. A II. világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. A háború után sokan vándoroltak ki a tengerentúlra és a nagyobb városokba. A turizmusnak a fiumei repülőtér, valamint a Krki-híd 1980 táján történt megépülése adott újabb lendületet. 2011-ben 85 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Gyógyító Szűzanya (Majke Božje od Zdravlja) tiszteletére szentelt plébániatemploma 1927-ben épült, mivel a korábbi Mindenszentek templom túl kicsinek bizonyult. A régi templomtól eltérően az újat a település központjába építették. A templomnak három oltára van, homlokzata felett római típusú nyitott harangtorony emelkedik három haranggal. Sužanon kívül ide járnak Klanice, Tribulje és Čižići hívei is.
  • A Mindenszentek tiszteletére szentelt régi temploma 1514-ben épült. Homlokzata felett római típusú nyitott harangtorony látható. Az új templom építése után elhagyták. A falu északi részén elhagyatottan, romosan áll.
  • 15. századi Szent János templomának romja, amiről a település a nevét kapta a falutól nem messze a fák között rejtőzik. Egy 1464. augusztus 15-én kelt glagolita okirat szerint Frangepán VII. János építtette és két évvel később a krki püspök szentelte fel. Az 1579-es egyházlátogatás szerint már akkor romos volt és 1590-ben már nem is említik.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
97 107 96 96 108 145 151 128 170 156 136 119 99 75 76 85

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A fordítás fő forrása a megfelelő horvát Wikipédia-szócikk.
Ez nem jelent semmi megkötést a további szerkesztések szempontjából, de a fordítás alapjául szolgáló szócikk tagolásának követése egyszerűsíti a további munkát. Például könnyebben elkerülhetők az ismétlések, könnyebben kiegészíthetők a hiányzó források. A magyar változatban található értelmi hiba esetén először érdemes az eredetiben megnézni, nem fordítási hibáról van-e szó.