Ugrás a tartalomhoz

Kostrena Sveta Barbara

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kostrena Sveta Barbara
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeTengermellék-Hegyvidék
KözségKostrena
Jogállásfalu
PolgármesterMiroslav Uljan
Irányítószám51221
Körzethívószám(+385) 051
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság140 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 18′ 04″, k. h. 14° 30′ 20″45.301100°N 14.505600°EKoordináták: é. sz. 45° 18′ 04″, k. h. 14° 30′ 20″45.301100°N 14.505600°E
SablonWikidataSegítség

Kostrena Sveta Barbara (olaszul: Costrena Santa Barbara ) falu Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Kostrenához tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Fiume központjától 9 km-re délkeletre a Tengermelléken, a Kostrena-félszigeten fekszik.

Története

[szerkesztés]

Kostrena területe a 13. századtól a Frangepánok vinodoli hercegségéhez tartozott. A 16. és 17. században a Zrínyiek bakari uradalmának része volt, majd a család kihalása után előbb magyar, majd a 18. század végén osztrák kincstári birtok. Miután 1778-ban Bakar Mária Teréziától széles körű kiváltságokat kapott Sveta Barbara is a bakari municipium része lett. Szent Borbála tiszteletére szentelt templomát 1789-ben említik először, plébániáját 1839-ben alapították. 1874-ben Kostrena többi területeivel együtt különvált Bakarból és önálló község része lett. Az önállóságot Kostrena azonban csak 1876-ig élvezte, mert a tersattói, majd a sušaki községhez csatolták.[1] 1920-ig Modrus-Fiume vármegye Sušaki járásához tartozott.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
68 131 108 96 93 0 0 36 40 0 0 0 280 30 3 0

Nevezetességei

[szerkesztés]

Szent Borbála tiszteletére szentelt plébániatemplomát 1789-ben említik először. Főoltára feltételezhetően Antonio Michelazzi fiumei műhelyében készült, vagy ő, vagy tanítványai készítették. Lehetséges még, hogy Nicola Pasqualina munkája, aki a 19. század közepén a grobniki plébániatemplom számára elkészítette Michelazzi fiumei Szent Vid templomban álló szószékének pontos másolatát. Az oltáron, ahol egykor a védőszent képe állt ma Szent Borbála fából faragott szobra látható a tiroli „ Jnsam & Prinoth“ műhelyéből. A Szent Miklós oltárt 1853-ban építették, rajta a szent 1860-ban festett képével.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Kulturno - povijesno nasljeđe (horvát nyelven). www.kostrena.hr. [2016. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 18.)
  2. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  3. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
  4. Oprema župne crkve svete Lucije i župne crkve svete Barbare u Kostreni (horvát nyelven). www.bib.irb.hr. (Hozzáférés: 2013. április 18.)

További információk

[szerkesztés]