Vele Srakane

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Vele Srakane
A sziget délnyugati része a település házaival.
A sziget délnyugati része a település házaival.
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Tengermellék-Hegyvidék
Jogállás falu
Polgármester Gari Cappelli
Irányítószám 51550
Körzethívószám (+385) 051
Népesség
Teljes népesség 3 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 0 - 12 m
Terület 1,18 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vele Srakane (Horvátország)
Vele Srakane
Vele Srakane
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 34′ 30″, k. h. 14° 19′ 00″Koordináták: é. sz. 44° 34′ 30″, k. h. 14° 19′ 00″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vele Srakane témájú médiaállományokat.

Vele Srakane (olaszul: Canidole Grande, németül: Groß Kanidol ) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Mali Lošinjhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Az azonos nevű sziget déli felén Crestől 44 km-re délnyugatra, Mali Lošinjtól 14 km-re északnyugatra fekszik. A sziget egyetlen települése. Vele Skrane szigete északnyugat-délkelet irányban nyúlik el Unije és Male Srakane szigete között. Hosszúsága 3,3 km, de szélessége sehol sem éri el az ötszáz métert. Legészakibb, egyben legnyugatibb pontja a Vela Staža-fok, legdélibb, egyben legkeletibb pontja a Žaplić-fok. Legmagasabb pontja az azonos nevű fok felett 60-rel emelkedő Vela Staža. Legnagyobb öblei a Gornja és Donja Trata a keleti és a nyugati oldalon. Mindkét öböl teljesen nyitott. A sziget nyugati oldalán még van néhány kisebb öböl a Keplotina és a Progon a középső, és a Basadura az északi részen. A sziget szinte teljesen kopár, csak alacsony növényzet fedi, és nyáron semmi sem védi a nap tüzétől. A sziget autóval nem járható, a Gornja Trata-öblöt Mali Lošinj kikötőjével hajójárat köti össze. A szigeten bolt sem található, így aki az itteni csendre vágyik mindent magával kell hoznia. A turista szezonon kívül szinte teljes a csend

Történelme[szerkesztés]

A sziget valószínűleg már a római korban lakott volt. A Skrivanić-ház sarkába egy római sírfedőlap van befalazva. A Vela Staža dombján történelem előtti erődítmény nyomai találhatók. Az erőd, melynek egy félköríves falmaradványa látható valószínűleg a tengeri rablóktól védte a szigetet. 1102-től a Kvarner szigeteivel, Dalmáciával és Horvátország többi részével együtt a magyar királyok uralma alá került. A 15. század elején a Velencei Köztársaság része lett. 1797-ben Napoléon Bonaparte tábornok megdöntötte a Velencei Köztársaságot. Az osztrák uralom idején 1813 és 1918 között közigazgatásilag Isztriához csatolták, melynek tartományi székhelye Trieszt volt. A település 1867-től 1918-ig az Osztrák–Magyar Monarchia része volt, majd a rapallói szerződés értelmében olasz uralom alá került. 1943-ban horvát és jugoszláv egységek szabadították fel. A német megszállás 1943-tól 1945. április 20-ig tartott. 1945 és 1990 között Jugoszlávia része volt, majd az önálló horvát állam megalakulása után Horvátország része lett. 2011-ben mindössze három állandó lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 59 86 92 112 0 187 119 109 92 17 16 9 8 3

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Vela Staža dombján történelem előtti erődítmény nyomai találhatók, melynek egy félköríves falmaradványa látható.
  • Szent Anna tiszteletére szentelt kápolnája, ahova a susaki és a ćunski plébános jár misézni.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

A fordítás fő forrása a megfelelő horvát Wikipédia-szócikk.
Ez nem jelent semmi megkötést a további szerkesztések szempontjából, de a fordítás alapjául szolgáló szócikk tagolásának követése egyszerűsíti a további munkát. Például könnyebben elkerülhetők az ismétlések, könnyebben kiegészíthetők a hiányzó források. A magyar változatban található értelmi hiba esetén először érdemes az eredetiben megnézni, nem fordítási hibáról van-e szó.