Ugrás a tartalomhoz

Kremenići

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kremenići
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeTengermellék-Hegyvidék
KözségMalinska-Dubašnica
Jogállásfalu
PolgármesterAnton Spicijarić
Irányítószám51511
Népesség
Teljes népesség96 fő (2021)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság80 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 06′ 60″, k. h. 14° 32′ 22″45.116646°N 14.539458°EKoordináták: é. sz. 45° 06′ 60″, k. h. 14° 32′ 22″45.116646°N 14.539458°E
SablonWikidataSegítség

Kremenići (olaszul: Cremenici) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Malinska-Dubašnica községhez tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Krk északnyugati részén Malinskától 1 km-re délkeletre fekszik. A szigetnek ezt a részét, ahova Kremenići és a környező települések is tartoznak Dubašnicának hívják. Szórt település, amely több út kereszteződése körül alakult ki. A főút menti rész fejlődésével az észak-déli tengely mentén meghosszabbodott. A házak többsége sorba van rendezve, és közülük sok megőrizte hagyományos jellemzőit. Közülük is kiemelkedik a kereszteződés közelében található, kompaktabb hagyományos épületegyüttes. A házak közvetlen környékén számos gazdasági épület és istálló is fennmaradt, míg a tágabb területet szárazon rakott kőkerítéssel határolt mezőgazdasági telkek alkotják. A házak többnyire egy- és kétszintes házak, téglalap alaprajzúak, egyszerűen formázott homlokzatokkal, nyeregtetős tetőkkel, különféle kivitelű és formájú kéményekkel. Jellemző elemei a külső kőlépcsők és a boltíves teraszok. A földszinten általában egy pince, míg a felső szinten a lakóterek találhatók. A ház központi helye a kémény (nyitott kandalló) volt, amely a 20. század közepéig használatban maradt, és néha a homlokzatnál is jobban kiemelkedett.[2]

Története

[szerkesztés]

A település nevét egykori lakóiról a Kremenić családról kapta, akik ma főként Kornić vidékén élnek a szigeten.[3] 1857-ben 85, 1910-ben 88 lakosa volt. Az Osztrák–Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. A második világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. 2011-ben 75 lakosa volt.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
85 93 88 102 85 88 68 68 58 54 50 46 31 32 54 75

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]