Kornić

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kornić
Dunat strandja a falu alatt a Punati-öbölben.
Dunat strandja a falu alatt a Punati-öbölben.
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeTengermellék-Hegyvidék
KözségKrk
Jogállás falu
Polgármester Darijo Vasilić (PGS)
Irányítószám 51517
Körzethívószám (+385) 051
Népesség
Teljes népesség 436 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság70 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kornić (Horvátország)
Kornić
Kornić
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 02′ 45″, k. h. 14° 36′ 45″Koordináták: é. sz. 45° 02′ 45″, k. h. 14° 36′ 45″

Kornić (olaszul: Cornicchia) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Krkhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

A Krk-sziget nyugati részén Krk városától 7 km-re északkeletre a Punati-öböl felett mintegy hétszáz méterre fekszik azon a helyen, ahol az öböl a legmélyebben behatol a szárazföldbe. Hasonlóan több, korábban nem tengerparti településhez az utóbbi évtizedekben a turista szálláshelyek kiépítése miatt a beépített terület már egészen megközelítette a Punat-öblöt. Ezért a falu és a part között létrehoztak egy be nem építhető övezetet. Mára nyugatról majdnem összeépült a szomszédos Murajjal is. A 19. század végén és a 20. század elején Lakmartinnal és Murajjal együtt Punat község részét képezte. Az 1992-es közigazgatási átszervezéssel került a környező településekkel együtt Krk városához.

Története[szerkesztés]

Kornić neve latin eredetű, valószínűleg a latin „cornu” (szarv) főnévből származik és talán arra utal, hogy a krki birtokok szélén fekszik, mivel innen már a vrbniki birtokok kezdődtek. Más magyarázat szerint a latin „cornix” (holló, varjú) szóból származik, mivel ezek a madarak gyakran megszállják az itteni magaslatokat. Ismét mások az ősi dalmát nyelv helyi, a 19. század végére kihalt dialektusából próbálják magyarázni a mára szintén kihalt Lizer falura vonatkozatva, melyhez egykor tartozott. Kornić első írásos említése 1503-ban a vegliai püspökség egyik oklevelében történt, melyben Veglia püspöke a Szent Miklós kápolnához tartozó területből egy részt bérbe ad a kornići Martin Divačić részére. A település következő említése 1519-ben történt X. Leó pápa oklevelében, melyben megerősíti a püspököt néhány kornići terület birtokában, melyek a falu és a Szent Miklós kápolna között fekszenek. Krk szigetét a Velence által kinevezett kormányzók, velencei nemesek igazgatták, akik viszonylagos önállóságot élveztek. A 16. század elején a török veszély miatt a kontinens területeiről számos menekült érkezett ide. 1797-ben a napóleoni háborúk egyik következménye a Velencei Köztársaság megszűnése volt. Napóleon bukása után 1813-ban Krk osztrák kézre került. Ausztria 1822-ben a Kvarner szigeteivel együtt elválasztotta Dalmáciától és Isztriával kapcsolta össze, mely közvetlenül Bécs irányítása alá tartozott. 1867 és 1918 között az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. 1857-ben 271, 1910-ben 444 lakosa volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett. A II. világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. 2011-ben 436 lakosa volt. A falu lakói hagyományosan főként mezőgazdaságból, gabonatermesztésből, juhtenyésztésből, olajbogyó termesztésből élnek. Noha a tenger közel van, a halászat nem vált a megélhetés elengedhetetlen részévé, bár az utóbbi időben több helyi lakosnak van hajója is. Egyre fontosabb szerepet játszik a turizmus is.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
271 298 356 403 403 444 455 428 396 392 347 277 232 250 325 436
A Szent Donát kápolna

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt temploma 1864 és 1865 között épült a régi templom helyén.
  • A falu alatt a Krkre, Punatra és Vrbnikre menő utak kereszteződésében áll a kora középkori, kőből épített kis Szent Donát kápolna.
  • A kápolnáról elnevezett öbölparti Dunat nevű helyen újabban strandot és kikötőt építettek ki vendéglátóhelyekkel, sílifttel, rekreációs központtal.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A fordítás fő forrása a megfelelő horvát Wikipédia-szócikk.
Ez nem jelent semmi megkötést a további szerkesztések szempontjából, de a fordítás alapjául szolgáló szócikk tagolásának követése egyszerűsíti a további munkát. Például könnyebben elkerülhetők az ismétlések, könnyebben kiegészíthetők a hiányzó források. A magyar változatban található értelmi hiba esetén először érdemes az eredetiben megnézni, nem fordítási hibáról van-e szó.