Punta Križa
| Punta Križa | |
 | |
| A Pogana-öböl 2 km-re nyúlik be a sziget belsejébe. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Község | Mali Lošinj |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 51554 |
| Körzethívószám | +385 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 46 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 50 m |
| Terület | 15 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 38′, k. h. 14° 30′44.633333°N 14.500000°EKoordináták: é. sz. 44° 38′, k. h. 14° 30′44.633333°N 14.500000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Punta Križa témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Punta Križa (olaszul: Punta Croce) falu Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Mali Lošinjhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Cres szigetének legdélibb települése Cres városától 38 km-re délre, Osortól 11 km-re délkeletre a sziget belsejében fekszik. Nyugatra az itt mintegy 5 km széles Lošinji-csatorna túloldalán húzódik Lošinj szigete. Délre a tengerben zátonyok és két sekély szigetecske, melyeket Palacolnak, illetve Orudának neveznek. Keleten mintegy 6 km-re a kis Trstenik-sziget található. Északra a legközelebbi település Osor. Punta Križa környékén még 16 kisebb telep: északra 6 km-re Grmosaj és Matalda, Osor irányában, Drakovac, Peknji, Ograde és Smrečje nyugatra, Peski, Fontana, Sveti Andrija, Veli Mikložan, Pogana és Luzare délre, Murtovnik és Sveti Anton keletre, Perhavac és Ul a központi település közelében találhatók. Többségük tulajdonképpen lakatlan, hiszen nincs állandó lakosságuk, de a házak többségét felújították és a nyári hónapokban használják is őket. Ezek az egykori pásztorszállások ma a pihenést szolgálják.
Története
[szerkesztés]A település nevét onnan kapta, hogy a környező pásztorszállásokhoz vezető utak kereszteződésében feküdt. Lakói évszázadok óta juhokat tenyésztettek és még ma is a juhászat az itt lakók fő bevételi forrása, bár a turizmusból, az apartmanok és szobák kiadásából származó bevétel is egyre nagyobb szerepet játszik. 1857-ben 154, 1910-ben 225 lakosa volt. A település 1918-ig az Osztrák–Magyar Monarchia része volt, majd olasz uralom alá került. 1943-ban átmenetileg horvát és jugoszláv egységek szabadították fel. A német megszállás 1943-tól 1945-ig tartott. 1945 és 1990 között Jugoszlávia része volt, majd az önálló horvát állam megalakulása után Horvátország része lett. 2011-ben 61 lakosa volt. A településre 1970-ben vezették be az áramot, az utakat 1974-ben aszfaltozták, addig a szigetnek ez a része csak gyalog, vagy hajón volt megközelíthető. Telefon 1994 óta van a településen, a vízvezeték azonban még nem készült el. A turisták igényeit elégíti ki a településtől délre, az azonos nevű öbölben található Baldarin autós kemping, melynek egy része a naturisták számára van kialakítva. Pogana és Sveti Andrija között is található egy kisebb kemping, melynek Punta Križa a neve. A környék gazdag állatvilágának köszönhetően elterjedt a vadászati turizmus is. A településtől nyugatra fekvő Kaldonta-öbölben halnevelő telep működik. A faluban néhány vendéglátóipari egység is található.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 154 | 155 | 158 | 232 | 227 | 225 | 196 | 212 | 238 | 187 | 194 | 102 | 69 | 81 | 61 | 61 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Antoniazzo de Bocchina nyári kastélyából és a gazdasági épületekből álló komplexuma[4] egy háromszintes, négyszögletes alaprajzú lakó- és kereskedelmi épület impozáns maradványaiból áll, amelynek északi homlokzatát a gótikus Szent Antal-kápolna képezi. A kápolna oltárán a cresi nemesi családból származó Antoniazzo de Bocchina címerét találjuk, melyet 1485-ben faragtak. A lakó- és kereskedelmi épület védelmi jellegzetességekkel is rendelkezik. A kápolna téglalap alaprajzú apszisával, csúcsíves dongaboltozatával, csúcsíves portáljával és harangtornyával tipikusan a 15. századi szigeti kápolnák csoportjába tartozik.
- A temetőben áll a román stílusú Szent András templom, mely egy még régebbi szakrális épület alapjaira épült.
- A Martinšćica-öbölben a település területén található egy Szent Mártonnak szentelt ókeresztény szakrális komplexum romja. A tágas, kereszt alaprajzú templom falai néhol még 5 méter magasan állnak. A falak tört kőből épültek, sok mészhabarccsal. A templom elülső részét apszis zárja le, külső sarkába pedig egy kisebb emlékkápolna épült. A helyszínt nem tárták fel.[5]
- A településen a Ciprijan és Vela staža nevű magaslatok alatt még két kisebb kápolna található.
- A falu évente június 24-én ünnepli védőszentjének Szent Ivánnak a napját.
Források
[szerkesztés]- Mali Losinj község hivatalos honlapja (horvátul)
- Mali Lošinj turisztikai egyesületének honlapja (horvátul)
- A mali losinji Kisboldogasszony plébánia honlapja (horvátul)
- A losinji esperesség honlapja Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A Imobiro ügynökség honlapja (horvátul)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3108.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-836.
