Klimno

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Klimno
Klimno látképe a Soline-öböl felől.
Klimno látképe a Soline-öböl felől.
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeTengermellék-Hegyvidék
KözségDobrinj
Jogállás falu
Polgármester Neven Komadina
Irányítószám 51514
Népesség
Teljes népesség121 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság0 - 70 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Klimno (Horvátország)
Klimno
Klimno
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 09′ 30″, k. h. 14° 37′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 09′ 30″, k. h. 14° 37′ 30″
A Wikimédia Commons tartalmaz Klimno témájú médiaállományokat.

Klimno (olaszul: Climno) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Dobrinjhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Krk északkeleti részén, községközpontjától 4 km-re északkeletre, a Soline-öböl délkeleti partján fekszik. Az öböl környékének legnagyobb települése. Út köti össze az 1 km-re fekvő Solinéval, valamint a közúton mintegy 6 km-re fekvő Dobrinjjal. Kedvező fekvése kis kikötőjét biztonságossá teszi az Adrián tomboló szelektől a bórától és az itt jugonak nevezett sirokkótól.

Története[szerkesztés]

Klimo valószínűleg a Soline-öböl egyik legrégibb települése. Nevét Szent Kelemen tiszteletére szentelt templomáról kapta, melyet már 1381-ben említenek a történeti források. A 15. században Frangepán VII. János a Velebit-hegységből kétszáz vlach jogú családot hozatott a Krk-szigetre. Közülük legtöbben az öböl körül telepedtek le, hogy a Frangepánok számára jelentős bevételt jelentő sótelepeken dolgozzanak. Miután azonban 1480-ban a sziget közvetlen velencei fennhatóság alá került a velencei sótelepekkel való konkurencia miatt az itteni sólepárlást megszüntették. Ezt követően lakói főként állattenyésztéssel, kisebb mértékben földműveléssel foglalkoztak. Klimno a 19. század közepétől a krki hajógyártás fontos bázisává vált. Hajógyártó üzemét a század második felében Svetozar Jurić alapította, a sziget egyik legrégibb hajóépítő üzeme volt. A település viszonylagos kis mérete ellenére az itteni hajóépítésnek a mai napig nagy hagyományai vannak. A sziget többi részével együtt a 19. század folyamán osztrák kézen volt, majd 1867-től 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1880-ban 61, 1910-ben 70 lakosa volt. Az Osztrák–Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett. A II. világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. A turizmusnak a fiumei repülőtér, valamint a Krki-híd 1980 táján történt megépülése adott újabb lendületet. 2011-ben 121 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Kelemen pápa tiszteletére szentelt templomát már a 14. században említik. Egyhajós épület félköríves apszissal. Történelmi magja romantikus stílusú. A templomot 1823-ban és 1926-ban megújították.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 61 75 85 70 103 91 104 97 93 87 98 100 115 121

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]