Kampelje
| Kampelje | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Község | Vrbnik |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Marija Dujmović-Pavan |
| Irányítószám | 51516 |
| Körzethívószám | (+385) 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 11 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 86 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 04′ 01″, k. h. 14° 37′ 03″45.066944°N 14.617500°EKoordináták: é. sz. 45° 04′ 01″, k. h. 14° 37′ 03″45.066944°N 14.617500°E | |
 | |
Kampelje (olaszul: Campeglia) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Vrbnikhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Krk sziget belsejében, annak középső részén , községközpontjától 7 km-re nyugatra fekszik. Stara Baška és Rudine mellett a sziget egyik legelzártabb települése. A legközelebbi település Garica és a délre fekvő Kornić, de nincs vele közvetlen összeköttetése, onnan csak erdei út vezet ide. Az egyik aszfaltos út, melyet a leggyakrabban használnak Donja Garicából vezet, a másik a Punat-Vrbnik úttal köti össze.
Története
[szerkesztés]A neves horvát nyelvész és író Petar Skok szerint Kampelje neve nagyon régi, valószínűleg latin eredetű. A velencei olasz „campiello” főnévből való az pedig az olasz „campo” (mező) főnév kicsinyítő képzős változata, végső soron a latin „campus” (mező) főnévre vezethető vissza. Ez nagyon korai elnevezésre utal. Mihovil Bolonić és Ivan Žic Rokov krki történészek szerint Kampelje a horvátok által betelepült első helyek közé tartozott a sziget középső részén. Žic a nevet szintén az olasz campo főnévre vezeti vissza. A sziget 1118-ban velencei uralom alá került, melynek nevében a dózse vazallusai a vegliai hercegek uralkodtak a szigeten. A vegliai hercegek a Frangepánok őseinek uralma 1480-ig tartott, ekkor a köztársaság nyomására Frangepán Jánosnak át kellett adnia a szigetet Velencének. 1797-ben a napóleoni háborúk egyik következménye a Velencei Köztársaság megszűnése volt. Napóleon bukása után Krk szigete osztrák kézre került, majd 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A településnek 1857-ben 34, 1910-ben 49 lakosa volt. Az Osztrák–Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. A második világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. 2011-ben 9 lakosa volt, akik főként földműveléssel, állattartással, kisebb mértékben olajbogyó termesztéssel foglalkoznak. Az utóbbi időben a falusi turizmus fejlődött a településen.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 34 | 37 | 47 | 48 | 67 | 49 | 49 | 51 | 44 | 40 | 36 | 23 | 14 | 4 | 6 | 9 |
További információk
[szerkesztés]- Vrbnik község hivatalos oldala
- Vrbnik turisztikai egyesületének honlapja
- Vrbnik információs portálja
- A Vrbniki mezőgazdasági szövetkezet honlapja
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ Archivált másolat. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 13.)
