Brod na Kupi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Brod na Kupi
Brod na Kupi
Brod na Kupi
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeTengermellék-Hegyvidék
KözségDelnice
Jogállás falu
Polgármester Marijan Pleše
Irányítószám 51301
Körzethívószám (+385) 051
Népesség
Teljes népesség400 fő +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság222 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Brod na Kupi (Horvátország)
Brod na Kupi
Brod na Kupi
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 27′ 45″, k. h. 14° 51′ 10″Koordináták: é. sz. 45° 27′ 45″, k. h. 14° 51′ 10″
A Wikimédia Commons tartalmaz Brod na Kupi témájú médiaállományokat.

Brod na Kupi (szlovénül: Brod na Kolpi) falu Horvátországban, a Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Delnicéhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Fiumétól 36 km-re, községközpontjától 9 km-re északkeletre, a horvát Hegyvidék középső részén, a Kulpa jobb partján, a Kupica patak torkolatánál fekszik.

Története[szerkesztés]

A település keletkezésének ideje nem ismert. Neve onnan származik, hogy a középkorban itt gázló vezetett át a Kulpán. A stratégiai jelentőségű helyen a Frangepánok csakhamar udvarházat építettek. Első írásos említése 1481-ben történt, amikor a zágrábi királyi bíróság megtiltotta Frangepán Istvánnak, hogy a zágrábi kereskedőktől vámot szedjen. Frangepán István után a birtokot fia, Bernát, majd az ő fia, István örökölte. Brod a Zrínyiek és a Frangepánok közti 1550-es egyezség után valószínűleg még Frangepán István kezén maradt. Zrínyi Miklós csak 1557-ben, Frangepán halálakor szerezte meg azt. A település lakossága a 16. század folyamán többször is szenvedett a Likából betörő török portyázóktól, így 1528-ban, 1578-ban és 1585-ben is. Emiatt lakossága menekülésre kényszerült. A védelem megszilárdítására a 17. század elején a vlach jog alapján néhány szerb családot is telepítettek ide, akiket katonáskodásra köteleztek. 1651-ben Zrínyi Péter a régi udvarház helyére új kastélyt építtetett, mely a védelmi funkció mellett palotaként is szolgált. 1670-ben felépíttette a Mária Magdolna-templomot. A Wesselényi összeesküvést követően 1670-ben a Zrínyi és Frangepán birtokok a királyi kamara igazgatása alá kerültek. Csak Zrínyi Miklós fia Zrínyi Ádám tarthatta meg birtokait. 1692-ben Zrínyi Ádám özvegye Lamberg Katalin grófné brodi, čabari és ozalyi birtokait is a kamarának adta el. Egy 1725 és 1727 között elhúzódó eljárás után Brodot a kamarától Perlas Rajmund gróf vásárolta meg. Fia Ferenc 1766-ban Grobnikkal és Ozallyal együtt Batthyányi Tódornak adta el. Tőle 1812-ben fia József Antal, majd 1828-ban fiai Gusztáv és Kázmér örökölték. 1848. december 28-án mint magyar párti főúr birtokát a grobniki és ozalyi uradalommal együtt a horvátok elvették, de Batthyány Gusztáv kérésére 1849 szeptemberében Jellasics bán visszaadta. Batthyány Kázmér gróf Baranya vármegye főispánja 1849-ben Törökországba emigrált, majd onnan Párizsban telepedett le, ahol 1854-be halt meg. A Batthyányiak 1872-ig voltak birtokosai, amikor az uradalmat Turn-Taxis Viktor hercegnek adták el, akik Regensburgból igazgatták birtokaikat. 1928-ban itteni birtokukat a Horvát Sárkányrendnek ajándékozták, akik 1945-ig birtokolták.[1]

A településnek 1857-ben 172, 1910-ben 266 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Modrus-Fiume vármegye Delnicei járásához tartozott. 2011-ben 209 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
172 187 197 174 189 266 196 166 125 171 179 161 150 176 248 209
A település központja a Zrínyi-kastéllyal

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Zrínyi-kastélyt 1651-ben építtette Zrínyi Péter horvát bán a régi Zrínyi udvarház helyén. Később több tulajdonosa volt.
  • Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt plébániatemploma 1670-ben épült, a 18. században megújították. A II. világháborúban megrongálódott és elveszítette barokk jellegzetességeit. Egyhajós épült, sokszögzáródású szentéllyel, harangtornya a homlokzat felett emelkedik.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]