Gabonjin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gabonjin
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeTengermellék-Hegyvidék
KözségDobrinj
Jogállás falu
Polgármester Neven Komadina
Irányítószám 51514
Népesség
Teljes népesség199 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság224 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gabonjin (Horvátország)
Gabonjin
Gabonjin
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 06′ 40″, k. h. 14° 34′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 06′ 40″, k. h. 14° 34′ 00″

Gabonjin (olaszul: Gabogno) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Dobrinjhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Krk belsejében, községközpontjától 4 km-re délnyugatra, a község magasabban fekvő részén fekszik.

Története[szerkesztés]

Gabonjint már a 14. században említik egy 1376-ban kelt glagolita írású közösségi okiratban. Ive Jelenović szerint nevét egykori birtokosáról egy bizonyos Gabonjáról kapta. Tekintettel arra, hogy a Gabonja egy nagyon régi horvát személynév Jelenović arra következtetett, hogy a falu is nagyon régi, valószínűleg sokkal régibb, mint első említésének ideje. Krk szigetét 1480-ig Velence vazallusaiként a Frangepánok igazgatták. 1480-tól közvetlenül Velencei Köztársasághoz tartozott. A napóleoni háborúk egyik következménye a 18. század végén a Velencei Köztársaság megszűnése volt. Napóleon bukása után Krk is osztrák kézre került, majd a 19. század folyamán osztrák uralom alatt állt. 1867-től 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. 1857-ben 266, 1910-ben 400 lakosa volt. Az Osztrák–Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett. A II. világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. 2011-ben 199 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Szent Péter domb alatt áll Szent Péter apostol tiszteletére szentelt temploma, melyet már a 14. században említenek, de valószínűleg ennél is sokkal régebbi. Vinciguerrának a sziget első velencei kormányzójának feljegyzése szerint 1480-ban a templom romos volt. Átadták a dobrinji káptalannak, mely felújíttatta, később loggiát is építettek hozzá. 1892-ben szélesítették. A templom egyhajós építmény négyszög alakú szentéllyel. Homlokzata felett római típusú alacsony nyitott harangtorony áll, benne két haranggal.
  • A Szent Péter templomhoz az úgynevezett Glagolita út, egy az óhorvát glagolita írást oktatóan bemutató, mintegy kétszáz méter hosszú tematikus tanösvény vezet. A gabonjini Svetko Ušalj számos glagolita írást fordított le, majd kőbe véste a teljes glagolita ábécét, valamint harminchét glagolita szót, melyeket kő emlékműveken helyezett el a 2001-ben kiépített ösvény mentén.
  • A Glagolita park 2010-ben nyílt meg a falu északi részén. Tizenhat glagolita írásos kőemlék az ország legfontosabb történelmi eseményeiről. Svetko Ušalj alkotásai.
  • 1950-ben a településen felépült a Jézus Szíve templom is.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
266 292 328 383 427 400 389 373 333 306 222 196 180 199 177 199

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A fordítás fő forrása a megfelelő horvát Wikipédia-szócikk.
Ez nem jelent semmi megkötést a további szerkesztések szempontjából, de a fordítás alapjául szolgáló szócikk tagolásának követése egyszerűsíti a további munkát. Például könnyebben elkerülhetők az ismétlések, könnyebben kiegészíthetők a hiányzó források. A magyar változatban található értelmi hiba esetén először érdemes az eredetiben megnézni, nem fordítási hibáról van-e szó.