Sveti Kuzam

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sveti Kuzam
A Szent Kozma és Damján templom
A Szent Kozma és Damján templom
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Tengermellék-Hegyvidék
Község Fiume
Jogállás városrész
Irányítószám 51000
Körzethívószám (+385) 051
Népesség
Teljes népesség 243 fő (2001)[1] +/-
Népsűrűség 450 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 0,54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sveti Kuzam (Horvátország)
Sveti Kuzam
Sveti Kuzam
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 19′ 30″, k. h. 14° 28′ 50″Koordináták: é. sz. 45° 19′ 30″, k. h. 14° 28′ 50″

Sveti Kuzam Fiume városrésze Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Fiume város központjától 7 km-re délkeletre a Turčina, a Sopalj, a Veli Čun dombok között fekszik, Fiume legkeletibb városrésze. Északnyugatról a Draga városrész, északkeletről Škrljevo, délkeletről Bakar és Kostrena határolja.

Története[szerkesztés]

A városrész nevét Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt templomáról kapta. A helyén állt legrégibb települést Vitoševónak hívták, melyet a hagyomány szerint első lakójáról Vitošáról neveztek el. (Egy másik kevéssé valószínű magyarázat szerint az egykor erdős vidéken sok pacsirta keringett a levegőben és erről kapta nevét a falu.) Szent Kozma – Damján templomának elődje egy kisebb kápolna volt, melyet 1080-ban templommá bővítettek. A régi templomot lebontották, 1735-ben újat építettek és az orvosok védőszentjeként tisztelt testvérpárnak szentelték. Az évszázadok során három nagyobb házcsoport alakult ki a városrész mai helyén: Sv. Kuzma, Ketina és Vitoševo/Baraći. Legrégibb lakói a Kopajtić, Kundić, Pavletić, Vičević és Šepić családok voltak akik főként állattartással, szőlőműveléssel és bortermeléssel foglalkoztak. 1870-ben a "Placa" nevű területen állatvásárteret létesítettek. 1914-ben építették azt a ciszternát, mely a házak tetejéről gyűjtötte össze a vizet és az emberek találkozóhelyévé vált. Itt alakult ki a mai városrész központja lehetővé téve a húsipar és vendéglátóipar fejlődését. Abban az időben hat vendéglő is működött itt, melyek tulajdonosai a Kundić, a Kurpis, a Kopajtić, a Tićac, a Šepić és Pavletić családok voltak. Sveti Kuzam híres volt tengerészeiről is, akik vitorlásaikon az egész világot bejárták. Sveti Kuzma forgalmas kereskedelmi csomóponttá vált. 1910-ben felépült a település vasútállomása is a Fiume-Zágráb vonalon. A városrészt története során több szerencsétlenség is érte. 1323-ban és 1790-ben földrengés, 1855-ben kolera pusztított. Az 1930-as évek gazdasági válsága sem maradt nyom nélkül. 1937-ben a mai Horvát ház helyén olvasókört alapítottak, mely Petar Preradović horvát költő nevét viselte és egészen 1945-ig működött..

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt temploma 1735-ben épült. 2004 és 2009 között teljesen megújították.
  • Ősidők óta népszokás itt a „Kuzminja” melyet minden év szeptember 26-án védőszentjük ünnepén tartanak. A hívek gyógyulásuk érdekében fogadalmi ajándékokkal halmozzák el a templomot. Ezen a napon sok innen elszármazott ember gyűlik össze a világ minden tájáról hogy az ünnepet báránypecsenyével, sajttal és újborral üljék meg.
  • Sveta Kuzmán működik a Szent Kozma és Damján Társaság, mely a horvát szobrászművészek Forma VIVA nyílt galériájáról nevezetes.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2013. szeptember 12.)

További információk[szerkesztés]

A fordítás fő forrása a megfelelő horvát Wikipédia-szócikk.
Ez nem jelent semmi megkötést a további szerkesztések szempontjából, de a fordítás alapjául szolgáló szócikk tagolásának követése egyszerűsíti a további munkát. Például könnyebben elkerülhetők az ismétlések, könnyebben kiegészíthetők a hiányzó források. A magyar változatban található értelmi hiba esetén először érdemes az eredetiben megnézni, nem fordítási hibáról van-e szó.