Urinj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Urinj
Urinj látképe az olajfinomítóval.
Urinj látképe az olajfinomítóval.
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeTengermellék-Hegyvidék
KözségKostrena
Jogállás falu
Polgármester Miroslav Uljan
Irányítószám 51221
Körzethívószám (+385) 051
Népesség
Teljes népesség ismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság0 - 85 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Urinj (Horvátország)
Urinj
Urinj
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 17′ 20″, k. h. 14° 31′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 17′ 20″, k. h. 14° 31′ 30″

Urinj (olaszul: Urigno ) falu Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Kostrenához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Fiume központjától 8 km-re délkeletre a Tengermelléken, a Kostrena-félszigeten, a tengerparton fekszik.

Története[szerkesztés]

Területe a 13. századtól a Frangepánok vinodoli hercegségéhez tartozott. A 16. és 17. században a Zrínyiek bakari uradalmának része volt, majd a család kihalása után előbb magyar, majd a 18. század végén osztrák kincstári birtok. 1778-ban a bakari municipium része lett. 1874-ben Kostrena többi területeivel együtt különvált Bakarból és önálló község része lett. Az önállóságot Kostrena azonban csak 1876-ig élvezte, mert a tersattói, majd a sušaki községhez csatolták.[1] 1857-ben 406, 1910-ben 196 lakosa volt. 1920-ig Modrus-Fiume vármegye Sušaki járásához tartozott. A települést 2001-ben 128-an lakták.

Urinj a 20. század második felétől ipari övezetté vált. Az első fiumei olajfinomítót még 1883-ban építették meg a városhoz tartozó Mlaka területén, mely korának legkorszerűbb olajfeldolgozó létesítménye volt. Az olajfinomító a 19. század végén körülbelül évi hatvanezer tonna anyagot tudott feldolgozni. Ez a II. világháború elejére évi százhúszezer tonnára nőtt. Az üzem bővítésére az 1950-es évektől került sor, hiszen területe akkor 17 hektárt ölelt fel, míg a kikötői kapacitás 200-300 hektárt igényelt. Erre Fiume területén már nem volt lehetőség, ezért 1952- től elkezdődött az üzem részbeni átköltöztetése Urinj település határába. Ezután a kisebb mlakai üzem főként kenőolajok gyártásával, míg a jóval nagyobb urinji főként üzemanyag gyártással foglalkozott. 1965-re az urinji üzem belépésével a termelés 8 millió tonnára nőtt. 1980-as években az üzem már 250 féle terméket állított elő. 1984-ben megkezdődött az ólommentes benzin előállítása is. Különösen fontos szerepet játszott az üzem a honvédő háború idején, amikor a horvát hadsereget kellett ellátnia. Legutóbbi fejlesztése 2011-ben új üzemi komplexum átadásával fejeződött be.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
406 262 232 227 214 196 0 135 166 185 246 230 0 0 128 0

Nevezetességei[szerkesztés]

Itt található az ország legnagyobb és legkorszerűbb olajfinomító üzeme.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]