Urinj
| Urinj | |
 | |
| Urinj látképe az olajfinomítóval. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Község | Kostrena |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Miroslav Uljan |
| Irányítószám | 51221 |
| Körzethívószám | +385 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 0–85 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 17′ 06″, k. h. 14° 31′ 55″Koordináták: é. sz. 45° 17′ 06″, k. h. 14° 31′ 55″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Urinj (olaszul Urigno) falu Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Kostrena községhez (járáshoz) tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Fiume központjától 8 km-re délkeletre a Tengermelléken, a Kostrena-félszigeten, a tengerparton fekszik.
Története[szerkesztés]
Területe a 13. századtól a Frangepánok vinodoli hercegségéhez tartozott. A 16. és 17. században a Zrínyiek bakari uradalmának része volt, majd a család kihalása után előbb magyar, majd a 18. század végén osztrák kincstári birtok. 1778-ban a bakari municipium része lett. 1874-ben Kostrena többi területeivel együtt különvált Bakarból és önálló község része lett. Az önállóságot Kostrena azonban csak 1876-ig élvezte, mert a tersattói, majd a sušaki községhez csatolták.[1] 1857-ben 406, 1910-ben 196 lakosa volt. 1920-ig Modrus-Fiume vármegye Sušaki járásához tartozott. A települést 2001-ben 128-an lakták.
Urinj a 20. század második felétől ipari övezetté vált. Az első fiumei olajfinomítót még 1883-ban építették meg a városhoz tartozó Mlaka területén, mely korának legkorszerűbb olajfeldolgozó létesítménye volt. Az olajfinomító a 19. század végén körülbelül évi hatvanezer tonna anyagot tudott feldolgozni. Ez a II. világháború elejére évi százhúszezer tonnára nőtt. Az üzem bővítésére az 1950-es évektől került sor, hiszen területe akkor 17 hektárt ölelt fel, míg a kikötői kapacitás 200-300 hektárt igényelt. Erre Fiume területén már nem volt lehetőség, ezért 1952- től elkezdődött az üzem részbeni átköltöztetése Urinj település határába. Ezután a kisebb mlakai üzem főként kenőolajok gyártásával, míg a jóval nagyobb urinji főként üzemanyag gyártással foglalkozott. 1965-re az urinji üzem belépésével a termelés 8 millió tonnára nőtt. 1980-as években az üzem már 250 féle terméket állított elő. 1984-ben megkezdődött az ólommentes benzin előállítása is. Különösen fontos szerepet játszott az üzem a honvédő háború idején, amikor a horvát hadsereget kellett ellátnia. Legutóbbi fejlesztése 2011-ben új üzemi komplexum átadásával fejeződött be.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 406 | 262 | 232 | 227 | 214 | 196 | 0 | 135 | 166 | 185 | 246 | 230 | 0 | 0 | 128 | 0 |
Nevezetességei[szerkesztés]
Itt található az ország legnagyobb és legkorszerűbb olajfinomító üzeme.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Kulturno - povijesno nasljeđe (horvát nyelven). www.kostrena.hr. [2016. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 18.)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
