Brusići

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Brusići
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Tengermellék-Hegyvidék
Község Krk
Jogállás falu
Polgármester Darijo Vasilić (PGS)
Irányítószám 51511
Körzethívószám (+385) 051
Népesség
Teljes népesség 40 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 100 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Brusići (Horvátország)
Brusići
Brusići
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 03′ 45″, k. h. 14° 30′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 03′ 45″, k. h. 14° 30′ 30″

Brusići (olaszul: Brussi) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Krkhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

A Krk-sziget Šotoventonak nevezett nyugati részén Krk városától 7 km-re északnyugatra, a tengerparttól a Sveta Fuska és a Torkol-öböltől mintegy 4 km-re fekszik. Északról Nenadići és Bajčići, nyugatról Žgaljići és Skrbčići falvak fekszenek a közelében.

Története[szerkesztés]

Nevét egykori lakóiról a Brusić családról kapta, melynek tagjai ma is nagy számban élnek a szigeten, főként Krk, Vrbnik és Punat településeken.[2] Területe a 15. század közepéig csak gyéren lakott volt, főként néhány módosabb vegliai család használta mezőgazdasági célokra, elsősorban állattartásra. A Frangepánok, hogy fokozzák az adóból származó bevételeiket a 15. században velebiti vlachokat telepítettek ide, akik egy sajátos nyelvet az úgynevezett krki románt (krčkorumunjski) beszélték. A Frangepánok krki uralma 1480-ig tartott, amikor Velence tartva attól, hogy a Mátyás magyar király elfoglalja Frangepán VII. Jánost a sziget átadására bírta. Ezt követően Krk szigetét a Velence által kinevezett kormányzók, velencei nemesek igazgatták, akik viszonylagos önállóságot élveztek. A 16. század elején a török veszély miatt a kontinens területeiről számos menekült érkezett ide. 1797-ben a napóleoni háborúk egyik következménye a Velencei Köztársaság megszűnése volt. Napóleon bukása után 1813-ban Krk osztrák kézre került. Ausztria 1822-ben a Kvarner szigeteivel együtt elválasztotta Dalmáciától és Isztriával kapcsolta össze, mely közvetlenül Bécs irányítása alá tartozott. 1867 és 1918 között az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. 1857-ben 95, 1910-ben 135 lakosa volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett. A II. világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. 2011-ben 40 lakosa volt. Brusići mezőgazdasági jellegű település, lakói főként földművelésből, állattartásból, olajbogyó termesztésből éltek. Néhány iparos is él a településen. A turizmus a kis szálláshely kapacitás miatt itt nem fejlődött jelentősen, mely egyre inkább elveszíti jelentőségét.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
95 104 118 131 114 135 143 128 130 122 101 78 54 69 52 40

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Cecília tiszteletére szentelt kápolnájának pontos építési ideje nem ismert, de az 1565-ös egyházlátogatáskor ősréginek nevezik.
  • Pietro Bembo püspök 1565-ben beszámol egy Szent Szergiusz kápolnáról is, mely a falu felett állt. Ennek ma már csak alapfalai láthatók, de helyi hagyományok és imák fűződnek hozzá.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A fordítás fő forrása a megfelelő horvát Wikipédia-szócikk.
Ez nem jelent semmi megkötést a további szerkesztések szempontjából, de a fordítás alapjául szolgáló szócikk tagolásának követése egyszerűsíti a további munkát. Például könnyebben elkerülhetők az ismétlések, könnyebben kiegészíthetők a hiányzó források. A magyar változatban található értelmi hiba esetén először érdemes az eredetiben megnézni, nem fordítási hibáról van-e szó.