Grižane-Belgrad
| Grižane-Belgrad | |
 | |
| Grižane-Belgrad látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Község | Vinodol |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Ivica Crnić |
| Irányítószám | 51244 |
| Körzethívószám | (+385) 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 818 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 248 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 12′ 10″, k. h. 14° 43′ 05″45.202778°N 14.718056°EKoordináták: é. sz. 45° 12′ 10″, k. h. 14° 43′ 05″45.202778°N 14.718056°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Grižane-Belgrad témájú médiaállományokat. | |
Grižane-Belgrad falu Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Vinodolhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Fiumétól délkeletre, Crikvenicától 4 km-re északkeletre, meredek sziklák alatt fekszik. Területe rendkívül gazdag vizekben, művelhető földekben és jól védhető fennsíkokban.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Területe már a bronzkorban és a vaskorban is lakott volt. A Grižane település feletti 250 méter magas sziklacsúcson állt egykor Grižane (Belgrad) vára, mely a Frangepánok idején a Vinodol egyik fő stratégiai védelmi létesítménye volt. A vár 1288-ban, a vinodoli törvénykönyv születése idején már állt. Maradványaiból látható, hogy a szabálytalan négyszög alaprajzú volt, sarkain hengeres tornyokkal. A vár feltehetően a Vinodoli völgyet sújtó 1323-as földrengésben súlyosan megrongálódott. A grižanei birtok később a Zrínyieké lett, Zrínyi Péternek 360 jobbágya volt itt. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben Bécsújhelyen kivégezték a várat császári parancsra Gall zenggi alkapitány kifosztotta. Később Zrínyi Miklósnak a császár hűségén maradt fia Zrínyi Ádám visszakapta. Miután 1691-ben ő is elesett a szalánkeméni csatában örökös hiányában birtoka a magyar kamarára szállt, majd az osztrák kamaráé lett, de kijavítás hiányában állapota egyre romlott. A vár falai évszázadokig ellenálltak az enyészetnek, azonban néhány évvel ezelőtt az egész déli oldala megcsúszott és a hegy lábánál látható kőhalmazzá vált.
Belgrad falu területét 1462-ben kapták adományként a crikvenicai pálosok. Crikvenica ekkor még csak Grižane kikötője volt. 1463-ban ide és a szomszédos Grižanébe helyezték a modrus-korbáviai püspökség vinodoli káptalanjának székhelyét. A kanonokok házai a település nyugati részén álltak egészen a 15. század végéig. A keleti rész volt a jobbágyok faluja és a nyugati résznek mintegy előtelepüléseként szolgált. A házak előtt haladt el a nép által Belgradnak nevezett várba vezető út. A faluban kis templom romjai találhatók és több glagolita felirat is előkerült. Belgrad lakói később kitelepültek, így a falu mára elnéptelenedett.
A településnek 1857-ben 2632, 1910-ben 3931 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Modrus-Fiume vármegye Crikvenicai járásához tartozott. A két háború között Jugoszlávia része volt. 1941 tavaszán olasz csapatok szállták meg és április 10-én német és olasz gyámság alatt létrejött a Független Horvát Állam. 1943 őszén az olasz kapitulációt követően német csapatok szállták meg. 1945 áprilisában szabadult fel és ismét Jugoszlávia, majd a független Horvátország része lett. 2011-ben 934 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 2632 | 3151 | 3294 | 3501 | 3789 | 3931 | 3394 | 2773 | 1689 | 1581 | 1295 | 1197 | 987 | 889 | 840 | 934 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Grižane (népi nevén Belgrad, régi magyar nevén Grizsán) várának romjai a falu feletti 250 méter magas hegyen. Az egykor négy saroktornyos várból mára csak a két északi saroktorony egy része áll.
- Grižane 1599-ben Szent Márton tiszteletére szentelt plébániatemploma eredetileg egyhajós épület volt, homlokzata felett harangtoronnyal. 1906-ban V. Rauscher tervei szerint két új hajóval bővítették, de ennek következtében elveszítette gótikus építészeti jegyeit és historikus jelleget kapott. A templom kincstárában értékes gótikus és barokk felszerelési tárgyakat őriznek. Keresztelőútján glagolita felirat látható.
- Belgrad Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt temploma a Belgrad feletti fennsíkon található. A templom bejárata felett, mely a harangtorony alsó részén vezet át hosszú glagolita felirat látható, mely a templom építéséről és építőiről emlékezik meg. A templomot 1640-ben bővítették és hosszabbították, egyúttal szentélyét északi irányba tájolták. A régi szentélyből a bejárattól jobbra nyíló oldalkápolna lett. A templom elé két emelet magas harangtornyot építettek. Az 1611-ből származó régi kápolnát beépítették az új templomba. Az oltár a 18. században készült. A templom alatti sírboltban a környék jeles lakói temetkeztek.
- Badanj várának romjai[4] a Tribalj - Crikvenica út fölött találhatók. A várnak ovális alaprajza van, két védőfal gyűrűvel. Az épületegyüttesből fennmaradt egy jó állapotú torony egy ciszternával. Rétegezett faragott törmelékkőből épült. Építésének első szakasza a liburn limes a 4. században történő megerősítésének idejéből származik, amikor a Tarsatica - Senia utat ellenőrizte. A 6. és 8. század között bővítették, majd később a katonai-politikai hatalmi központjává (zsupánsági vár) vált. Jelentőségét a 13. században veszítette el, amikor elhagyták. Az 1321-es földrengés romba döntötte. Az erőd különlegességei a keleti részén található, jól megőrzött latrinák, amelyek megerősítik e menedékhely jelentőségét a liburniai limes rendszerében, amelyben veszély esetén sok embernek kellett egyidejűleg tartózkodni.[5]
- Környéke vadászok és sziklamászók paradicsoma.
- A településen több mint százéves tamburazenekar működik.
Híres emberek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Itt született 1498-ban Giorgio Giulio Clovio (Juraj Julije Klović) korának egyik legnevesebb miniatúra festője.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2013. augusztus 10.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: RRI-0405-1976.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: RRI-0405-1976.
