Saršoni
| Saršoni | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Község | Viškovo |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Goran Petrc |
| Irányítószám | 51216 |
| Körzethívószám | (+385) 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1664 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 420 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 23′ 18″, k. h. 14° 24′ 33″45.388419°N 14.409158°EKoordináták: é. sz. 45° 23′ 18″, k. h. 14° 24′ 33″45.388419°N 14.409158°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Saršoni (olaszul: Sarsoni) falu Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Viškovóhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Fiume központjától 8 km-re északnyugatra, községközpontjától 3 km-re északkeletre fekszik.
Története
[szerkesztés]Az i. e. 6. századtól az illír japodok törzse élt ezen a területen. A japodok és a rómaiak után a keleti gótok és a bizánciak uralma következett. A szlávok a 7. században érkeztek ide, azután a frankok, majd a horvát nemzeti királyok uralkodtak itt. 1116-ban az isztriai területekkel együtt egészen Fiuméig az aquileai pátriárka és vazallusai a duinói grófok igazgatása alá került. 1399-ben a duinói grófok kihalása után a Walsee grófi család birtokába jutott. Területe a kastavi uradalom része volt.
A településnek 1857-ben 561, 1910-ben 596 lakosa volt. Az első világháború után az Olasz Királyság szerezte meg ezt a területet, majd az olaszok háborúból kilépése után 1943-ban német megszállás alá került. 1945 után a területet Jugoszláviához csatolták, majd ennek széthullása után a független Horvátország része lett. Fiume városához tartozott, majd 1993. április 15-e óta Viškovo község része. 2011-ben a falunak 1531 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 561 | 545 | 418 | 466 | 568 | 596 | 299 | 335 | 322 | 306 | 338 | 353 | 336 | 524 | 781 | 1531 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Ivan Matetić Ronjgov szülőháza[4] műemlékjellegű kulturális érték, mert itt született zeneszerző, dallamíró és zenepedagógus 1880. április 10-én. Új műveinek megalkotásához az Isztria és a horvát tengerpart hagyományos zenéit vette alapul. Kompozíciói többnyire hangszeres kísérettel írt kórusművek, amelyek először alkalmazták az isztriai skálát és a népi aerofon hangszereket. Az isztriai tonalitásról szóló elméleti viták kronológiailag megelőzték a zeneszerző munkásságát, aki 1960-ban halt meg.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: RRI-0233-1970.
Források
[szerkesztés]- Viškovo község hivatalos oldala
- Viškovo turisztikai egyesületének honlapja
- A viškovoi Szent Mátyás plébánia honlapja
|
Ez a horvátországi településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
