Šilo (Dobrinj)
| Šilo | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Község | Dobrinj |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Neven Komadina |
| Irányítószám | 51514 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 418 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 0 - 50 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 08′ 51″, k. h. 14° 39′ 60″Koordináták: é. sz. 45° 08′ 51″, k. h. 14° 39′ 60″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Šilo témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Šilo (olaszul: Sillo) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Dobrinjhoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Krk keleti részén, községközpontjától 5 km-re keletre Crikvenicával szemben, a gyakori keleti és déli szelektől a jól védett Stipanja-öböl partján fekszik. Az öblöt keletről a Šiloi-fok határolja, melyen világítótorony látható. A Crikvenicától való távolsága a Vinodoli-csatornán át csak mintegy 2,5 km.
Története[szerkesztés]
Šilo a Dobrinjština (Dobrinj vidéke) egyik legfiatalabb települése. Az 1780-as összeírásban még nem szerepel. A települést nyilvánvalóan crikvenicaiak és selceiek alapították, mivel sokuknak volt itt a csatorna túlpartján saját birtoka és ez ma sincs másképp. A vezetéknevek túlnyomó része is ezt az eredetet támasztja alá. Az itteniek a szomszédos vinodoli térség lakosságát csak felvidékieknek (gorinjcima) nevezik, mivel a felső, azaz északra fekvő területeken élnek. Šilo 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. 1880-ban 27, 1910-ben 176 lakosa volt. Lakossága a 19. század végére a turizmus fejlődésével ugrásszerűen megnőtt. Šilo kompkikötője hosszú ideig a szigetet a kontinenssel összekötő egyik legfontosabb kapocs volt. Ez okból hozták létre Šilon 1905. február 19-én a Krki Gőzhajózási Társaságot, mely megalakulása után megvásárolta a Dinko Vitezić gőzhajót és már 1905 június 1-jén megindította a Šilo - Vrbnik – Crikvenica menetrendszerű hajójáratot. Az Osztrák–Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. A második világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. 1959 után a turizmus újabb fellendülése következett, amikor újra megindult a Crikvenica és a Krk-sziget közötti hajóforgalom. 2011-ben 370 lakosa volt, akik főként a turizmusból éltek.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt temploma 1900-ban épült.
- Šilo búcsúünnepe augusztus 16-a Szent Rókus napja, melyet a 19. század közepe, egy dögvész pusztítása óta ünnepelnek.
- A római villa, egy tulajdonképpeni 6. századi bizánci erőd maradványai a településtől délkeletre egy a tengerpart feletti magaslaton állnak. A romoktól szép kilátás nyílik a túloldali településekre, Crikvenicára és Selcére. Innen figyelték a helyiek is a tengeri rablókat, akik a századok során nem kerülték el ezt a vidéket sem.
- A településtől délre található a Za Zidine-Mirine régészeti lelőhely, mely Justinianus bizánci császár korának egy kisebb erődjének maradványaiból áll. Az erődöt a 6. század közepén építettek egy őskori sáncon. Az erődtől megmaradt egy nagyobb, keletről nyugat felé húzódó védőfal. A fal nyugati részén háromszög alakú kiemelkedés látható. Az őskori sánc teljes felületén nagyszámú beomlott falazat található. Hozzá kapcsolódik a közeli Murvenica-öbölben lévő, a tengerben található leletanyag.[2]
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 27 | 54 | 77 | 176 | 120 | 142 | 153 | 172 | 151 | 188 | 229 | 346 | 381 | 370 |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2723.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
További információk[szerkesztés]
- Dobrinj község hivatalos oldala
- Dobrinj turisztikai egyesületének honlapja Archiválva 2010. július 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A Dobrinjhoz tartozó települések ismertetője
