Kras (Dobrinj)
| Kras | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Község | Dobrinj |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Neven Komadina |
| Irányítószám | 51514 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 218 fő (2011)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 255 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Kras
Pozíció Horvátország térképén
| |
| é. sz. 45° 06′ 30″, k. h. 14° 36′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 06′ 30″, k. h. 14° 36′ 00″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kras (olaszul: Crasse) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Dobrinjhoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Krk belsejében, községközpontjától 3 km-re délre, a község magasabban fekvő déli részén, a Dobrinjról Krk városába, illetve Malinskára vezető utak kereszteződésében fekszik. Közelében van a sziget ezen részének legmagasabb pontja a 311 méter magas Szent György (Sv. Juraj) hegy.
Története[szerkesztés]
A település egy 1230. december 30-án kelt régi glagolita oklevél említi először. Petar Skok névkutató és romanista szerint neve ólatin, talán illír eredetű „carsus“ szóból származik. Ebből fejlődött ki a horvát kras, krš (szikla, karszt) főnév is. Krk szigetét 1480-ig Velence vazallusaiként a Frangepánok igazgatták. 1480-tól közvetlenül Velencei Köztársasághoz tartozott. A napóleoni háborúk egyik következménye a 18. század végén a Velencei Köztársaság megszűnése volt. Napóleon bukása után Krk is osztrák kézre került, majd a 19. század folyamán osztrák uralom alatt állt. 1867-től 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. 1857-ben 381, 1910-ben 599 lakosa volt. Az Osztrák–Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett. A II. világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. 2011-ben 218 lakosa volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt plébániatemplomát 1669-ben az azonos nevű társaság építette. A templom egyhajós, homlokzata felett római típusú nyitott harangtoronnyal.
- A Kuševica-hegyen találhatók a település egykori Szent György templomának romjai és az azt övező temető maradványai. Közelében található a sziget legnagyobb kőhalma a „Vela gromača”.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 381 | 419 | 445 | 473 | 559 | 599 | 582 | 534 | 447 | 413 | 355 | 265 | 200 | 189 | 184 | 218 |
