Čižići

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Čižići
A Soline-öböl látképe, balra Čižići házaival.
A Soline-öböl látképe, balra Čižići házaival.
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Tengermellék-Hegyvidék
Község Dobrinj
Jogállás falu
Polgármester Neven Komadina
Irányítószám 51514
Népesség
Teljes népesség 116 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 0 - 60 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Čižići (Horvátország)
Čižići
Čižići
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 09′ 30″, k. h. 14° 35′ 45″Koordináták: é. sz. 45° 09′ 30″, k. h. 14° 35′ 45″

Čižići (olaszul: Cisicchie) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Dobrinjhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Krk északkeleti részén, községközpontjától 4 km-re északra a Soline-öböl nyugati partján fekszik. Mivel a tenger itt nagyon sekély, tószerű, vizének cserélődése nagyon lassú, a víz az öblön belül melegebb, mint azon kívül. Emiatt a fürdési szezon is valamivel tovább tart. A Čižići közvetlen közelében fekvő Meline öbölrész gyógyhatású iszapjáról nevezetes. A település legrégibb része tulajdonképpen nem a tengerparton, hanem néhány száz méterrel távolabb egy kis magaslaton található. A 20. század végén és a 2000-es évek elején turisták számára szállások épültek és ennek következtében a falu elveszítette eredeti tengerparti látképét. Ma már az épületek egészen partig érnek. A kisméretű kőből épített régi házak mellé épült oda nem illő nyaralók a nyári hónapok kivételével lényegében üresen állnak.

Története[szerkesztés]

Bár Čižići már a középkorban is létezett a teljes középkor folyamán a szomszédos nagyobb Sužan falu alárendeltségében volt, melyről számos adat maradt fenn. Čižćit viszont nagyon ritkán említették. Mindezek ellenére nem kétséges, hogy már a 15. században létezett, amikor Frangepán VII. János a Velebit-hegységből vlach jogú telepeseket hozatott ide. Amíg azonban a Dubašnicára és Šotoventóra telepített vlach pásztorok túlnyomórészt horvátok, vagy elhorvátosodott vlachok voltak, addig Sužan, Čižići, Šugara és Solina vidékére túlnyomóan valóban vlach eredetű lakosság telepedett le. Ők egy különleges román nyelven beszéltek, mely a 19. század folyamán halt ki. A neves nyelvész, irodalomtörténész, néprajzkutató és filológus Ive Jelenović szerint ez a különbség nyelvükben, személyneveikben és helyneveikben ma is kimutatható. Frangepán János telepítésének legfőbb célja feltételezhetően az volt, hogy a Soline-öbölben évszázadok óta működő és jelentős bevételt jelentő sólepárló telepek számára új munkaerőt biztosítson.

Čižići a sziget többi részével együtt a 19. század folyamán osztrák kézen volt, majd 1867-től 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1857-ben 89, 1910-ben 123 lakosa volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett. A II. világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. A turizmusnak a fiumei repülőtér, valamint a Krki-híd 1980 táján történt megépülése adott újabb lendületet. 2011-ben 116 lakosa volt.

Čižići kikötője

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
89 98 99 105 120 123 133 136 120 117 107 93 94 78 92 116

Nevezetességei[szerkesztés]

A Čižići közvetlen közelében fekvő Meline öbölrész gyógyhatású iszapjáról nevezetes.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A fordítás fő forrása a megfelelő horvát Wikipédia-szócikk.
Ez nem jelent semmi megkötést a további szerkesztések szempontjából, de a fordítás alapjául szolgáló szócikk tagolásának követése egyszerűsíti a további munkát. Például könnyebben elkerülhetők az ismétlések, könnyebben kiegészíthetők a hiányzó források. A magyar változatban található értelmi hiba esetén először érdemes az eredetiben megnézni, nem fordítási hibáról van-e szó.