Rudine (Dobrinj)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rudine
A Biserujka-barlang bejárata
A Biserujka-barlang bejárata
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Tengermellék-Hegyvidék
Község Dobrinj
Jogállás falu
Polgármester Neven Komadina
Irányítószám 51514
Népesség
Teljes népesség 5 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 34 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rudine (Horvátország)
Rudine
Rudine
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 11′ 00″, k. h. 14° 36′ 45″Koordináták: é. sz. 45° 11′ 00″, k. h. 14° 36′ 45″

Rudine (olaszul: Rùdina) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Dobrinjhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Krk északkeleti részén, községközpontjától 7 km-re északra, mintegy 34 méterrel a Sljivanska-öböl felett a tengerparttól mintegy 300 méterre fekszik. A tengerpart itt meglehetősen meredek és sziklás. Ezt a részét a lakosság Košćerának nevezi.

Története[szerkesztés]

A település keletkezése és nevének eredete az idők homályába vész. Első lakói valószínűleg vlachok voltak, akik a 15. században a Frangepánok engedélyével telepedtek itt meg. Mivel azonban a régi oklevelek nem említik lehetséges, hogy újabb keletkezésű és csak a 18. vagy a 19. század során népesült be. Feltételezik, hogy a szomszédos Šugare falu vlach lakossága települt át ide, miután falujuk a 19. század elején teljesen elnéptelenedett. A sziget többi részével együtt a 19. század folyamán osztrák kézen volt, majd 1867-től 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. Az Osztrák-Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett. A II. világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. A turizmusnak a fiumei repülőtér, valamint a Krki-híd 1980 táján történt megépülése adott újabb lendületet. 2011-ben 5 lakosa volt.

A Biserujka-cseppkőbarlang

Nevezetességei[szerkesztés]

A Biserujka-cseppkőbarlang bejárata Rudinétől mintegy 300 méterre észak-északnyugatra nyílik. Neve igazgyöngyöt jelent, melyet egy legendáról kapott. Eszerint régen kalózok itt rejtették el kincseiket. A barlang turisták számára is látogatható, cseppkő díszei között kalcit kristályok, különleges stalagmitok és stalagtitok is vannak. Főbb részei a Bejárati rész, az Erkély, az Akna, a Nagyterem, az Északi csatorna, a Hidas terem és a Cimpresna terem. A barlang Vitezić-barlangként is ismert. Hossza 110 méter, legmélyebb pontja 13 méter, ez mindössze harminc méterrel van a tenger szintje felett. Kiterjedése viszonylag sekély, a belső szintkülönbség 6 és 8 méter között változik. Hőmérséklete 15,0 °C, a levegő páratartalma 95%-os, mely a barlangban való tartózkodást kellemessé teszi. A barlangban a barlangi medve (Ursus spelaeus) csontvázát is megtalálták.[2] Élővilága nagyon változatos. A barlang faunájában megtalálhatóak a denevérek, csigák, pókok, százlábúak, de létezik egy igazán különleges rákfaj is, amely csak itt él.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 13 15 18 26 18 15 14 16 18 18 12 13 5 5

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]