Bogovići (Malinska-Dubašnica)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bogovići
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeTengermellék-Hegyvidék
KözségMalinska-Dubašnica
Jogállás falu
Polgármester Anton Spicijarić
Irányítószám 51511
Népesség
Teljes népesség314 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság40 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bogovići (Horvátország)
Bogovići
Bogovići
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 07′ 00″, k. h. 14° 31′ 50″Koordináták: é. sz. 45° 07′ 00″, k. h. 14° 31′ 50″

Bogovići (olaszul: Bogovici) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Malinska-Dubašnica községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Krk északnyugati részén a tengerparttól mintegy 500 méterre Malinskával összenőve fekszik. A szigetnek ezt a részét, ahova Bogovići és a környező települések is tartoznak régi székhelyéről Dubašnicának hívják.[2]

Története[szerkesztés]

Nevét egykori lakóiról a Bogović családról kapta, melynek tagjai közül ma is sokan élnek a szigeten főként Sveti Anton környékén.[3] Krk szigetét 1480-ig Velence vazallusaiként a Frangepánok igazgatták. Dubašnica volt a Krk-sziget egyetlen része, ahol ebben a korban városi település nem alakult ki. Ezt a vidéket egykor nagy kiterjedésű erdők és köztük legelők borították, az újonnan érkező lakosság azonban fokozatosan szántókká változtatta. Dubašnica egykori központja Bogovići volt, mivel itt áll a plébániatemplom. A település mára már egészen egybeolvadt Malinskával. A sziget 1480-tól közvetlenül Velencei Köztársasághoz tartozott. A napóleoni háborúk egyik következménye a 18. század végén a Velencei Köztársaság megszűnése volt. Napóleon bukása után Krk is osztrák kézre került, majd a 19. század folyamán osztrák uralom alatt állt. 1867-től 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. 1857-ben 160, 1910-ben 194 lakosa volt.

Az új dubašljanskai plébániatemplom építésének szükségessége már a 18. század végén felvetődött, elsősorban a régi Szent Apollónia templom egyre romló állapota miatt. Ez a 12. századból származó rozzant régi templom nem a mai helyén, hanem a ma már nem létező Dubašnici faluban az azonos nevű termékeny mező közepén állt. A templomot ekkor még megújították, de már 1834-ben megtiltották, hogy istentiszteletet tartsanak benne.[4] Az új plébániatemplomot végül 1857-ben itt építették fel. A szomszédos Malinska fejlődése az 1880-as években az első turistahajók érkezésével indult meg.[5] Ez a lakosság számának növekedésében is megmutatkozott és a két település fokozatosan egybeolvadt. Az Osztrák–Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett. A II. világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. 2011-ben 314 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Apollónia tiszteletére szentelt plébániatemploma a 19. században épült a korábbi kápolna helyén. Az új plébániatemplom 1857-ben épült fel úgy, hogy szentélyét a korábbi Kármelhegyi Boldogasszony kápolnából alakították ki. Ehhez építették hozzá a templom három hajóját, melyeket négy zömök, szilárd alapozású oszloppal választottak el egymástól. A templom a régi megszokottól eltérő kelet-nyugati tájolással épült fel. Az északi és a déli mellékhajóban egy-egy oldalbejáratot nyitottak és két félköríves kápolnát is építettek bennük márvány oltárokkal. Az északi hajó 1644-ben épített barokk Kármelhegyi Boldogasszony oltárát a régi kápolnából hozták át, ahol korábban főoltárként funkcionált. Az oltár két márványszobra Avilai Szent Terézt és Keresztelő Szent Jánost ábrázolja. Az oltárképen a tisztítótűz felett lebegő Boldogasszony látható. A déli kápolna 1709-ből származó barokk oltárán a Rózsafüzér királynője van ábrázolva, melyet a régi plébániatemplomból hozták át. A szentély márvány főoltára Szent Apollónia képével szintén barokk stílusú. A templommal egy időben 1856-ban épült a templomtól 13 méterre álló 28 méter magas harangtorony. A templomot 2007-ben szinte teljesen megújították.[4]
  • Védőszentjének ünnepe egyúttal a község búcsúnapja, melyet hagyományosan minden évben megünnepelnek.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[6][7]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
160 176 210 196 211 194 183 195 144 141 137 110 107 173 163 314

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2013. május 22.)
  2. O Malinskoj (horvát nyelven). www.tz-malinska.hr. [2012. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 22.)
  3. Bogović (horvát nyelven). www.imehrvatsko.net. [2012. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 26.)
  4. a b Crkva sv. Apolinara (horvát nyelven). www.croatiaholidayshr.com. [2011. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 22.)
  5. O Malinskoj (horvát nyelven). www.tz-malinska.hr. [2012. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 22.)
  6. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  7. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

További információk[szerkesztés]