Dobreć
| Dobreć | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Község | Abbázia |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Ivo Dujmić |
| Irányítószám | 51415 |
| Körzethívószám | (+385) 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 375 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 270 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 18′ 15″, k. h. 14° 15′ 42″45.304052°N 14.261667°EKoordináták: é. sz. 45° 18′ 15″, k. h. 14° 15′ 42″45.304052°N 14.261667°E | |
 | |
Dobreć (olaszul: Dòbreci) falu Horvátországban, a Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Abbáziához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Fiume központjától 15 km-re nyugatra, községközpontjától 5 km-re délnyugatra a Tengermelléken, az Isztria-félsziget északkeleti részén az Učka-hegység lejtőin a tengerparttól 1500 méterre fekszik.
Története
[szerkesztés]A római uralom előtt területe a libur nép hazája volt, majd a rómaiak után a keleti gótok és a bizánciak uralma következett. A szlávok a 7. században érkeztek ide, azután a frankok uralma következett. A 12. században területe az aquileai pátriárka fennhatósága alá került. A 14. században került a Habsburgok kezére, akik egészen 1918-ig uralmuk alatt tartották. A 19. század vége felé modern villák és nyaralók épültek. A településnek 1880-ban 311, 1910-ben 364 lakosa volt. Az I. világháború után az Olasz Királyság szerezte meg ezt a területet, majd az olaszok háborúból kilépése után 1943-ban német megszállás alá került. 1945 után a területet Jugoszláviához csatolták, majd ennek széthullása után a független Horvátország része lett. A településnek 2011-ben 380 lakosa volt, aki főként a turizmusból éltek.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 311 | 339 | 332 | 364 | 0 | 0 | 247 | 305 | 293 | 300 | 248 | 321 | 398 | 380 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Nagyszerű kilátás nyílik innen a Kvarner-öbölre és környékére.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
