Ćunski

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ćunski
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Tengermellék-Hegyvidék
Község Mali Lošinj
Jogállás falu
Irányítószám 51564
Körzethívószám +385 051
Népesség
Teljes népesség 164 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 11,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 80 m
Terület 14,27 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ćunski (Horvátország)
Ćunski
Ćunski
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 35′ 20″, k. h. 14° 24′ 30″Koordináták: é. sz. 44° 35′ 20″, k. h. 14° 24′ 30″

Ćunski (olaszul: Chiusi Lussignano) falu Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Mali Lošinjhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Lošinj szigetének középső részén Mali Lošinj városáról légvonalban 8 km-re északnyugatra, Osortól 12 km-re délre, a szigetet átszelő főút mellett, a sziget keleti partjától 500 méterre egy 80 méter magas dombon fekszik. Itt található a ćunski mező a sziget legnagyobb egybefüggő termőterülete. A sziget itt szélesedik ki a legjobban, ezért ide építették kis gépek leszállására alkalmas repülőterét is. A falu alatti útról turistaút ezet fel az Osoršćica-hegyre. A falu Cres és mali Lošinj felől is megközelíthető autóbusz járattal. A település két strandja a Liski és a Liska Slatina a sziget nyugati partján található, mindkettőhöz makadámút vezet le. Keleti partjával szemben található a kis lakatlan Veli Osir sziget. A falu közelében délre található a népszerű Artatore üdülőtelep.

Története[szerkesztés]

A mai falu egy bronzkori erődített település alapjaira épült. A határában fekvő termékeny mező sok helyi lakos tartott el és a település a századok során mai méretére fejlődött. A gabonamezők, gyümölcs és szőlőültetvények, valamint a környező dombokra telepített olajfák terméséből préselt olivaolaj bőséges hasznot hozott az ittenieknek. A falu régi olajprés malma a „Torać” 1897 körül épült. 1857-ben 488, 1910-ben 548 lakosa volt. A település 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia része volt, majd olasz uralom alá került. 1943-ban átmenetileg horvát és jugoszláv egységek szabadították fel. A német megszállás 1943-tól 1945-ig tartott. 1945 és 1990 között Jugoszlávia része volt, majd az önálló horvát állam megalakulása után Horvátország része lett. 2011-ben 164 lakosa volt. A mezőgazdaságon és a halászaton kívül az utóbbi időkben egyre inkább a turizmus és az olivaolaj jelenti a fő bevételi forrást. Itt található a Betanija lelki központ, ahol az egész világról összegyűlt hívő emberek találkozhatnak. Itt született a jelenlegi krki püspök Valter Župan is.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
488 491 505 517 502 548 552 427 290 252 244 133 93 136 150 164

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt plébániatemploma a 16. században épült, mai formáját az 1908-ban történt átépítés során kapta. A bejárat felett az azt megelőző átépítés dátuma 1784 olvasható. Harangtornyát 1923-ban építették. A templom mellett található a falu temetője.
  • A falu régi, a mai napig fennmaradt olajprésmalma 1897 körül épült. A nyári hónapokban nyitva van a látogatók számára is.

Híres emberek[szerkesztés]

Itt született 1938-ban Valter Župan krki püspök.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]