Malinska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Malinska
A kikötő nyugati része.
A kikötő nyugati része.
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Tengermellék-Hegyvidék
Község Malinska-Dubašnica
Jogállás falu
Polgármester Anton Spicijarić
Irányítószám 51511
Népesség
Teljes népesség 965 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 0 - 50 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Malinska (Horvátország)
Malinska
Malinska
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 07′ 30″, k. h. 14° 31′ 45″Koordináták: é. sz. 45° 07′ 30″, k. h. 14° 31′ 45″
Malinska weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Malinska témájú médiaállományokat.

Malinska (olaszul: Malinsca) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Malinska-Dubašnica községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

A Krk északnyugati részén, a tengerparton, egy tágas öböl partján fekszik. A szigetnek ezt a részét, ahova Malinska és a környező húsz település is tartozik, Dubašnicának hívják. A Dubašljanski-öböl fekvésénél fogva védett a hideg szelektől. A kevés csapadék mellett az évi napsütéses napok száma 260 körüli.

Története[szerkesztés]

Malinska története a 15. században kezdődött, amikor felépült az a malom (melin, malin), melyről a település a nevét kapta. Krk szigetét 1480-ig Velence vazallusaiként a Frangepánok igazgatták. Érdemes megemlíteni, hogy Dubašnica volt a Krk-sziget egyetlen része, ahol ebben a korban városi település nem alakult ki. Ezt a vidéket egykor nagy kiterjedésű erdők és köztük legelők borították, az újonnan érkező lakosság azonban fokozatosan szántókká változtatta. Dubašnica egykori központja Bogovići volt, mely mára már egészen egybeolvadt Malinskával. A sziget 1480-tól közvetlenül a Velencei Köztársasághoz tartozott. A 18. századra már kialakult Porat kikötője és maga Malinska is a sziget egyik jelentős kikötőjévé fejlődött, ahonnan fát, mezőgazdasági termékeket, húst és olajat szállítottak a kereskedelmi hajók. Az első házak 1788-ban és 1795-ben épültek a településen, de egészen a 19. század végéig lényegében kis falu maradt. A napóleoni háborúk egyik következménye a 18. század végén a Velencei Köztársaság megszűnése volt. Napóleon bukása után Krk is osztrák kézre került, majd a 19. század folyamán osztrák uralom alatt állt. 1867-től 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. 1857-ben 103, 1910-ben 222 lakosa volt.

Malinska fejlődése az 1880-as években az első turistahajók érkezésével indult meg. Kezdetben csak a vadászati turizmus indult meg, majd a 20. század elején az egészségturizmus és a fürdőélet is fejlődött. Ez a lakosság számának növekedésében is megmutatkozott. Az Osztrák-Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett. A II. világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. A fejlődés csúcspontját az 1970-es évek jelentették, amikor megépült Haludovo üdülőtelep. Amikor 1971-ben az építkezés befejeződött, a Kelet-Adria legexkluzívabb üdülőhelye lett. Haludovón játékterem is működött, mely egész évben valósággal vonzotta a gazdag turistákat, és bár nem vált második Monte Carlóvá, egészen az 1990-es években történt privatizációig jól működött. Ma az intézmény nagy gondokkal küzd és egy része üresen áll. Malinskának 2011-ben 965 lakosa volt.

Haludovo strandja

Nevezetességei[szerkesztés]

Mivel Malinska viszonylag újabb település, történeti emléke nincsen. Minden évben megrendezik a hagyományos Malinskai estéket és hagyományosan megünneplik a község védőszentjének, Szent Apollóniának a napját is.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
103 113 142 173 204 222 248 315 290 319 326 392 700 999 607 965

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]