Kastav

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kastav
Kastav5.JPG
Kastav
Kastav zászlaja
Kastav zászlaja
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Tengermellék-Hegyvidék
Község Kastav
Rang város
Polgármester Ivica Lukanović
Irányítószám 51215
Körzethívószám (+385) 051
Népesség
Teljes népesség 10 445 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 330 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kastav  (Horvátország)
Kastav
Kastav
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 22′ 20″, k. h. 14° 21′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 22′ 20″, k. h. 14° 21′ 00″
Kastav weboldala

Kastav (olaszul: Castua) város és község (járás) Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében.

A község (járás) települései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kastav mellett közigazgatásilag Brnčići, Ćikovići, Jelovičani, Jurčići, Rubeši, Spinčići és Trinajstići falvak tartoznak a községhez.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fiume központjától 9 km-re északnyugatra, a Kvarner-öböl északi csücskében egy 365 méter magas dombon, a Fiuméból Triesztre vezető út mellett fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti leletek tanúsága szerint Kastav területén már a történelem előtti időkben is éltek emberek. Értékes leletek kerültek elő a város melletti Mišinac-völgyben talált illír temetőből. Ide temette az i. e. 6. századtól a 2. századig itt élt illír japod törzs halottait. A település nevének eredetéről nincs megbízható adat. Néhányan a kelta „kast” (szikla), mások a latin „castellum” (vár) főnévből származtatják.[2] A település középkori jelentőségéről tanúskodnak máig fennmaradt építészeti emlékei a kastély, a templomok és a városközpont ódon épületei. A japodok és a rómaiak után a keleti gótok és a bizánciak uralma következett. A szlávok a 7. században érkeztek ide, azután a frankok, majd a horvát nemzeti királyok uralma következett. 1116-ban az isztriai területekkel együtt egészen Fiuméig az aquileai pátriárka és vazallusai a duinói grófok igazgatása alá került. 1399-ban a duinói grófok kihalása után a Walsee grófi család birtokába jutott. A kastavi uradalom területe a középkorban egészen az Učka-hegységig terjedt magában foglalva Veprinac és Mošćenice városait is, melyek a kastavi kapitány igazgatása alá tartoztak. Az uradalom székhelye a kastavi kastély a 14. század végén épült fel.[2] Kastav városi kiváltságait 1400-ban kapta a Walsse grófok idején. Ezt követően a városi rendeleteket ča nyelvjárású glagolita írással készített okiratokba foglalták, ezek azonban 1843-ban egy tűzvészben az uradalmi okiratokkal együtt elégtek. Így a város e korai időszakáról szinte semmi írásos emlék nem maradt. A település 1465-ben a Habsburgok uralma alá került. 1630-ban Kastav a jezsuiták birtoka lett, akik a korábbi kis Szűz Mária templom helyén nagyobb templom (a mai Crekvina) építésébe kezdtek. A városi legenda szerint az építkezésen robot kötelezettsége miatt egy özvegynek is dolgoznia kellett négy gyermekével együtt és amikor a templom készen lett az özvegy átkától alapjaiig leomlott.[2] Csak az északi fal és a szentély maradt meg belőle. Az épületet valójában földrengés rombolta le. 1666-ban a kastély alatti Lokvina téren a városlakók fellázadtak Morelli kastavi kapitány túlkapásai és önkénye ellen. Betörték a kastély kapuját és a kapitányt vízbe fojtották. Ezt a ciszternát, mely a mai Lokva téren található azóta a nép kapitányról nevezte el.[2]

A helyi oktatás 1770-ben kezdődött ugyanis ekkor kezdett el itt működni e vidék első iskolája. 1866-ban itt nyílt meg az Isztria első olvasóköre is. 1871-ben a Kastav melletti Rubeši Szent Mihály dombján rendezték meg az isztriai, kvarneri és tengermelléki horvátok szövetségének első találkozóját, mely akkor már mintegy tízezer tagot számlált. 1885-ben Kastavon kezdte meg működését az állami művészeti szakiskola, majd 1906-ban a tanárképző főiskola, mely 1947-ig működött.[2] A városnak 1857-ben 1032, 1910-ben 1172 lakosa volt. Az I. világháború után az Olasz Királyság szerezte meg ezt a területet, majd az olaszok háborúból kilépése után 1943-ban német megszállás alá került. 1945 után a területet Jugoszláviához csatolták, majd ennek széthullása után, 1991-től a független Horvátország része lett.

1956-ig Kastav önálló községközpont volt, ekkor azonban Fiuméhez csatolták és csak 1993-ban a független horvát állam megalakulása után kapta vissza korábbi státusát. 1997-ben városi rangot kapott. 2011-ben 10445 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
1032 1016 952 1028 1084 1172 1136 1233 748 799 776 766 822 930 2037 10445

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szent Ilona plébániatemplom
  • Szent Ilona tiszteletére szentelt plébániatemploma egy 377 magas dombon áll, harangtornya az egész vidáket uralja. Építési ideje nem ismert, azonban történészek építését az 5. és 7. század közötti időre teszik. A templomnak és papjának első említése Antonio de Renna de Mutina fiumei jegyzőnek 1440. március 19-én kelt feljegyzésében történt. A későbbi feljegyzésekből kitűnik, hogy 1441-ben Mária Magdolna oltáráról a johanniták gondoskodtak, 1443-an a tetőre adtak pénzt, majd két évvel később kifestették. Az addig egyhajós templomot a 17. században három hajósra bővítették. 1658-ban az egyházlátogatás szerint öt oltára volt Szent Ilona, A Kármelhegyi Boldogasszony, Keresztelő Szent János, Szent Márton püspök és Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelve. A 17. századból származik a keresztelő medence és néhány ezüst gyertyatartó. A 18. században barokk stílusban építették át és új díszes berendezést kapott. Erre utal a főbejárat felett 1709-ben elhelyezett latin nyelvű felirat. Ekkor készültek a kórus padjai és imazsámolyai. Nevezetességei még a templomnak a fő és mellékhajók oszlopai között látható, a Tízparancsolatot ábrázoló színes faliképek. Ma a templom öt oltára Szent Ilona, Páduai Szent Antal, Nepomuki Szent János, Szűz Mária, a Rózsafüzér Királynője és a Szent Kereszt tiszteletére van szentelve. A márvány főoltárt a 17. század végén, vagy a 18. század elején készítették. A főoltár képe Szűz Mária és a gyermek Jézus társaságában ábrázolja Szent Ilonát. A kép alján a kastavi plébániatemplom képe látható. A szépen faragott fehér márvány főoltár két oldalán Szent Péter és Pál apostolok márványszobrai állnak. A szentélyben a kanonokok díszesen faragott padjai találhatók. A Páduai Szent Antal oltár képe J. Svanorlic munkája 1908-ból. A Nepomuki Szent János oltár képét 1904-ben Deklev festette. A Rózsafüzér Királynője és a Szent Kereszt oltárok 1862-ben készültek. A márvány szószéket 1788-ban készítették. A templom körül egykor temető volt. A templom alatti altemplom keresztboltzatos mennyezetét erős árkádos oszlopok tartják. A sírboltban kastavi főméltóságok nyugszanak, a sírok közül a legrégebbi 1606-ból való. Az árkádos részből nyílik a Mindenszentek kápolna, melynek gazdagon díszített oltára 1613-ban készült, oltárképe Antonio Moreschi labini festőművész alkotása. A templom főlé magasodó 32 méteres harangtornyot 1724-ben emelték, a régit 1658-ban villámcsapás rombolta le. Szent Ilona homlokzaton elhelyezett bronz szobrát 2004. február 22-én szentelte fel Ivan Devčić fuimei érsek. Tatjane Kostanjević szobrászművész alkotása. Templomtól szép kilátás nyílik a Kvarner-öbölre és az Učka-hegységre.[5]
  • A Szentháromság kápolna a Lokvina téren áll. Faragott kövekből épített gótikus épület négyszögletes szentéllyel a 15. század elejéről. Először 1400-ban a kastavi statútumban említik. A templom falfestményei a 15. században készültek. Az északi falba egy glagolita pap az 1483-as évszámot véste be. A dongaboltozatos szentélyben áll az 1781-ben készített barokk oltár. Az új oltárképet Nenad Petronio festette 2006-ban. Ekkor történt a kápolna teljes megújítása.[6]
  • A Szent Lúcia kápolna eredetileg temetőkápolnának épült a város felemelkedésének időszakában a 15. században, amikor különösen megnőtt a szent tisztelete. 1658-ban az egyházlátogatáskor még temető övezte. Három oltárát Szent Lúcia, Szent Odorik püspök és Szent Agáta tiszteletére szentelték. A kápolna egyedülálló abból a szempontból, hogy 1886-ban történt átépítésekor kelet-nyugati fekvését észak-délire cserélték fel. Az építés évszáma a bejárati csarnok felett látható. A kápolnát 2000-ben papi temetkezőhelynek rendezték be és azóta ide temetik a kastavi papokat.[7]
  • A Szent Fábián és Sebestyén kápolna a múlt hírességeinek emlékhelyétől pár lépésre áll. A kápolnát a 16. században a kolerajárvány idején építették azért, hogy a város lakosságát megóvja a pusztító járványoktól. Kapuzatán egykor a Jakov Volčić kastavi káplán által bevésett 1530. május 23. dátum állt, azonban mára ez a felirat eltűnt. A kápolnát 19. század végén részben megújították és ekkor építették klasszicista homlokzatát. Belső falfestményei a rájuk festett 1535-ös dátum előtt készültek. Az oltár lépcsőire az 1654-es évszámot írták. Az 1658-as egyházlátogatáskor a pólai vikárius megemlíti, hogy oltárát akkor szentelték fel.[8]
  • Az egykori városi erőd helyén található a Fortica, mely ma egy vadgesztenyefákkal határolt hangulatos sétány, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik a Kvarner-öbölre és az Učka-hegységre. Bejáratánál egy zászlórúd áll, melynek kőből faragott alsó részén a „Kastav va Ustavnom letu 1861” felirat látható bevésve.
  • A Forticától mintegy száz méterre légvonalban keletre található az az ókori nekropolisz, ahova az i. e. 6. század és a 2. század között itt élt illír nép temetkezett. Értékes leleteit a városi múzeum gyűjteményében őrzik.
  • Kastav nagyjainak sétényát a nagy horvát író Vladimir Nazor javaslatára hozták létre, aki 1908 és 1918 között tíz évig volt az itteni tanárképző igazgatója. Itt találhatók a város hírességeinek mellszobrai.
  • A Gradska Loža (városi lodzsa) a város közgyűléseinek céljára épült 1571-ben. Itt ülésezett a városi tanács és szükség esetén a bíróság is, mely a város törvényeinek megszegése esetén ítélkezett. Itt tartották október első vasárnapján a szigetek újborának több évszázados ünnepét is. A kastaviak gyakran gyűltek össze a lodzsa alatt a fahér vasárnapi táncmulatságok, valamint éves vásárok alkalmával is. A kastavi lodzsa a legnagyobb és legépebben fennmaradt ilyen jellegű építmény a Kvarner-öböl környékén.
A Crekvina
Belvásrosi utcarészlet
Kilátás a városból a Kvarner-öbölre
  • A középkori városmag területére az 1731-ben épített Volticán (városkapu) át léphetünk be. A kapu a jezsuita rend uralma idején épült, ezért a kapuzat felett a rend 1769-ben elhelyezett címere látható. A múltban a kaput napnyugtakor zárták és napkeltekor nyitották ki.
  • A városkapu felett volt évszázadokig a kastavi polgárság székhelye, később lakóhely céljára szolgált. Itt rendezték be 1981-ben a városi múzeumot, mely régi használati tárgyakat, dokumentumokat, fényképeket, térképeket és gazdag etnográfiai gyűjteményt tartalmaz. A kiállítás végigvezet a város viharos történelmén egészen a II. világháború végéig.
  • A város védőfalai a 9. és 16. század között épültek. A városfalat egykor tíz torony erősítette, ezekből mára hat maradt meg. Néhány torony ma lakás céljára szolgál. A falak déli oldalához teljes hosszban lakóépületek csatlakoznak, melyekben ma is laknak.
  • A város szíve a Lokvina tér. A 15. század eleje óta itt áll a régi kastély a kastavi kapitányok székhelye, akik a mindenkori földesúr nevében innen igazgatták az uradalmat. A kastély mellett áll a Szentháromság kápolna. A tér nevét arról a ciszternáról kapta, ahova a város számára az esővizet összegyűjtötték. Ebbe a ciszternába fojtották bele 1666-ban a fellázadt városi polgárok Morelli kapitányt, aki a városi statútumban előírtnál több terhet rótt ki a lakosságra. A ciszternát a 17. század végén boltozták be és ma is ebben a formájában díszíti a teret. Ezt a tényt a ciszterna építményén elhelyezett tábla rögzíti. A kastélyban kezdte meg működését az uradalom területén 1770-ben az első népiskola.
  • A város egyik nevezetessége a Crekvina, az egykori Nagyboldogasszony templom romja. A templomot a 18. században a jezsuiták kezdték építeni, de sohasem készült el mert 1750-ben és 1754-ben földrengések súlyosan megrongálták. 1768-ban már olyan súlyos állapotban volt, hogy nem lehetett benne misézni. Sorsát az 1769. július 19-i újabb földrengés pecsételte meg. Ezt követően köveit a Szent Ilona plébániatemplom átépítéséhez használták fel. A templom építéséről fennmaradt néhány helyi legenda. A romokat, melyeket a kastaviak Crekvinának neveztek el a 20. század elején tették rendbe. Innen az egykori apszist átszelve sétaút vezet az erdőn át egészen Klanáig. A Crekvina helyén azelőtt is templom állt, melyet megemlít Mate Drnjević 1634-es végrendelete, majd 1641-ben a fiumei jezsuiták egy a templom közlében állt pékség és ház adásvétele kapcsán kiállított egyik oklevele is. Ennek a Szűz Mária tiszteletére szentelt templomnak az 1658-as egyházlátogatás szerint három oltára volt. Főoltáráról azt írják, hogy Szűz Mária és angyalok szobrai állnak rajta. Szép, de a nedvesség tönkretette. A Szent Miklós oltár aranyozott volt, míg a harmadik oltár Szent János evangélistának volt szentelve. Ez utóbbi oltár 1701-ben már olyan állapotban volt, hogy nem lehetett nála misézni. Végül a templomot az újabb templom építésekor elbontották.[9]

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A város nevezetes vására a Bela nedeja, melyet 1400-óta hagyományosan október első hétvégéjén tartanak az új bor megünneplésére. A vásár színvonalát színes kulturális programok és mulatság emeli.
  • 1992-óta nyaranta rendezik meg a Kastavi nyár kulturális programjait, melyet 1997-óta gitárfesztivállal egészítettek ki.
  • Ivana Lang kastavi zeneszerző és zongoraművész Kastavi kapitány című operája.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2013. március 24.)
  2. ^ a b c d e Povijest Kastva (horvát nyelven). www.kastav-touristinfo.hr. (Hozzáférés: 2013. március 24.)
  3. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  4. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
  5. Župna crkva sv. Jelene (horvát nyelven). www.kastav-crkva.org. (Hozzáférés: 2013. március 24.)
  6. Kapelica Presvetog Trojstva (horvát nyelven). www.kastav-crkva.org. (Hozzáférés: 2013. március 24.)
  7. Kapelica sv. Lucije (horvát nyelven). www.kastav-crkva.org. (Hozzáférés: 2013. március 24.)
  8. Kapelica sv. Fabiana i Sebestijana (horvát nyelven). www.kastav-crkva.org. (Hozzáférés: 2013. március 24.)
  9. Crekvina (horvát nyelven). www.kastav-crkva.org. (Hozzáférés: 2013. március 24.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kastav témájú médiaállományokat.