Vladimir Nazor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vladimir Nazor
szobra Crikvenicában
szobra Crikvenicában
Szábor 1. elnöke
Hivatali idő
1945. augusztus 25.1949. június 19.
Utód Karlo-Gašpar Mrazović
ZAVNOH 1. (egyetlen) elnöke
Hivatali idő
1943. június 13.1945. augusztus 25.
Előd -
Utód -

Született 1876. május 30.
Postira, Osztrák–Magyar Monarchia
Elhunyt 1949. június 19. (73 évesen)
Zágráb
Sírhely Mirogoj
Párt Jugoszláv Kommunista Szövetség

Foglalkozás politikus
Vallás ateizmus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vladimir Nazor témájú médiaállományokat.

Vladimir Nazor (Postira, Osztrák–Magyar Monarchia, 1876. május 30.Zágráb, 1949. június 19.) horvát költő, író, műfordító, politikus. Az európai modernizmushoz kapcsolódó életművével a 20. század első felének egyik legnagyobb horvát költője volt. Elsőként töltötte be a horvát parlament, a szábor elnöki tisztét 19451949 között.

Élete[szerkesztés]

A dalmáciai Bratz szigetén (ma Brač) született. Középiskoláit 18861894 között Splitben végezte el, majd természettudományokat hallgatott a grazi és a zágrábi egyetemeken. Első verse még 1893-ban jelent meg a zárai Narodni list című folyóiratban, első, hazafias hangvételű prózai kötetét pedig 1900-ban adták ki Slavenske legende / Szlávok legendája címen. Pályáját 1901-ben középiskolai tanárként kezdte el a dalmáciai Zárában, s élete nagy részét tanítással töltötte: pazini (19031906), kopari (19061908), kastavi (19081918), majd zágrábi (19181920) középiskolákban oktatott. 19201931 között egy crikvenicai gyermekotthon igazgatói tisztét töltötte be.

A második világháború során, 1942-ben csatlakozott a fasiszták ellen harcoló partizánmozgalomhoz. Tagja lett a Jugoszláv Népi Felszabadító Antifasiszta Tanács (AVNOJ) elnökségének, valamint 1943. június 13-ai megalakulásától kezdve ő töltötte be a Horvátországi Népi Felszabadító Antifasiszta Tanács (ZAVNOH) elnöki tisztét is. A háború befejeztével, 1945. augusztus 25-étől a korábbi ZAVNOH-tagokból álló horvát parlament, a szábor elnöke lett, s ezt a tisztséget haláláig betöltötte. Halála évében, 1949-ben választották a Jugoszláv Tudományos és Művészeti Akadémia tagjává.

Életműve[szerkesztés]

Az első világháborút megelőzően költészetét és prózáját hazafias túlfűtöttség és nacionalizmus jellemezte, s e szellemiségben fogantak első versei (Lirika / Versek, 1910; Hrvatski kraljevi / Horvát királyok, 1912) és prózai darabjai is (Krvavi dani / Véres napok, 1908; Veli Jože / Jože, az óriás, 1909). Később az Európában dívó kortársi irodalmi áramlatok hatottak lírájára, s költészete a szimbolizmus és az impresszionizmus irányába fordult (Pjesni ljuvene / Szerelmes versek, 1915). A két világháború között ugyan prózai munkássága került előtérbe, de a modernizmus vonzásában, Giovanni Pascoli, Gabriele d’Annunzio és mások hatására felrúgta a verselés metrikai szabályait, szabadversekkel kísérletezett, s költészetét legendaszerű és misztikus jegyek határozták meg. Utolsó nagy verseskötetével (S partizanima 1943–1945 / Partizánok közt 1943–1945, 1945) visszatért a hazafias tematikához. Ekkor írta meg legjelentősebb regényét, a szülőföldjén, Brač szigetén játszódó Pastir Loda / Loda futár című szatírát is (1946, magyarul 1947-ben jelent meg).

Élete során Nazor behatóan foglalkozott irodalomelmélettel, több tanulmányt írt a horvát verselési formákról, s kritikai munkássága is jelentős volt (Članci i kritike / Cikkek és kritikák, 1942). Műfordítói életművéből kiemelkedik Shakespeare, Goethe, Heine, Leopardi és Baudelaire verseinek horvát nyelvre való átültetése.

1965-ben alapították meg az évenként kiosztott, róla elnevezett Vladimir Nazor-díjat, amely az egyik legrangosabb horvát kulturális-művészeti kitüntetés, s a díjazottjai közé tartozik Miroslav Krleža és Predrag Matvejević is.

Felhasznált forrás[szerkesztés]

  • Joseph Rothschild, East Central Europe between the two World Wars, Seattle, University of Washington Press, 1974, 393–394.
  • Magyar nagylexikon XIII. (Mer–Nyk). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 599. o. ISBN 9639257095  

Külső hivatkozások[szerkesztés]


Elődje:
A Szábor elnöke
1945. augusztus 25. –1949. június 19.
Utódja:
Karlo Mrazović