Gomirje

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gomirje
A gomirjei ortodox templom és monostor.
A gomirjei ortodox templom és monostor.
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeTengermellék-Hegyvidék
KözségVrbovsko
Jogállás falu
Polgármester Željko Mirković
Irányítószám 51327
Körzethívószám (+385) 051
Népesség
Teljes népesség 342 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság420 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gomirje (Horvátország)
Gomirje
Gomirje
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 20′ 00″, k. h. 15° 07′ 15″Koordináták: é. sz. 45° 20′ 00″, k. h. 15° 07′ 15″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gomirje témájú médiaállományokat.

Gomirje falu Horvátországban, a Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Vrbovskóhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Fiumétól 54 km-re keletre, községközpontjától 6 km-re délkeletre a 42-es számú főút mellett, a Dobra folyó és a Zágráb-Fiume vasútvonal közelében fekszik.

Története[szerkesztés]

A település Vrbovskóval és Lukovdollal együtt már az 1486-os modrusi urbáriumban is szerepel. A 16. század elején a török pusztítások következtében régi horvát lakossága elmenekült, vidéke elnéptelenedett. Rövidesen teljes lakosságcsere ment végbe, mert 1599-től a török által megszállt végekről, Boszniánól, Likából és Észak-Dalmáciából a védelmi célokkal több hullámban nagy számú pravoszláv szerb lakosságot telepítettek be. A betelepítettek a vlach jog alapján kiváltságaik fejében katonai szolgálattal tartoztak. A telepesekkel együtt ortodox szerzetesek is érkeztek, akik rövidesen felépítették első fa templomukat. A monostornak egy 1772-ből származó leírása szerint 1600-ban elkezdődött a régi monostor építése is, mely két évig tartott. A monostor épületei az egész 17. század során még fából voltak. 1621-ben Frangepán Farkas gróf négyszögletes őrtornyot építtetett mellé, ahonnan a török hadak mozgása jól megfigyelhető volt. Ebben az időben a közeli Stažnik dombon is épült egy őrtorony, ahol szintén az itteni katonáskodásra kötelezett szerbek látták le az őrszolgálatot.[2]

A mai templom építése 1719-ben kezdődött és 1747-ben nagy ünnepség keretében szentelte fel Pavle Nenadović későbbi károlyvárosi metropolita a Legszentebb Istenanya Mennybevétele tiszteletére. A településnek 1857-ben 1180, 1910-ben 523 lakosa volt. Trianonig Modrus-Fiume vármegye Vrbovskói járásához tartozott. 1943-ban a monostort és templomát az usztasák felgyújtották. Értékeit és könyvtárát Zágrábba szállították és ma is ott találhatók. A háború után a templomot újjáépítették, majd 1967-ben az egész épületegyüttest megújították. A falunak 2011-ben 342 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
1180 1505 905 599 549 523 506 610 369 387 381 430 466 478 435 342

Nevezetességei[szerkesztés]

Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt pravoszláv temploma és monostora 1719 és 1747 között épült. Ez a legnyugatibb fekvésű ortodox kolostor Horvátországban.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2013. január 29.)
  2. Manastir Gomirje (horvát nyelven). www.eparhija-gornjokarlovacka.hr. [2013. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 29.)
  3. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  4. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf