Turčić
| Turčić | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Község | Malinska-Dubašnica |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Anton Spicijarić |
| Irányítószám | 51511 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 17 fő (2021)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 45 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 06′ 37″, k. h. 14° 30′ 45″45.110180°N 14.512614°EKoordináták: é. sz. 45° 06′ 37″, k. h. 14° 30′ 45″45.110180°N 14.512614°E | |
 | |
Turčić (olaszul: Turcici) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Malinska-Dubašnica községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Krk északnyugati részén Malinskától 2 km-re délnyugatra fekszik. A szigetnek ezt a részét, ahova Turčić és a környező települések is tartoznak Dubašnicának hívják.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település nevét egykori lakóiról a Turčić családról kapta, akik közül többen ma is a szigeten, főként Malinskán élnek.[2] A sziget 1480-tól közvetlenül Velencei Köztársasághoz tartozott. Dubašnica volt a Krk-sziget egyetlen része, ahol ebben a korban városi település nem alakult ki. Ezt a vidéket egykor nagy kiterjedésű erdők és köztük legelők borították, az újonnan érkező lakosság azonban fokozatosan szántókká változtatta. A napóleoni háborúk egyik következménye a 18. század végén a Velencei Köztársaság megszűnése volt. Napóleon bukása után Krk is osztrák kézre került, majd a 19. század folyamán osztrák uralom alatt állt. 1867-től 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. 1857-ben 60, 1910-ben 55 lakosa volt. Az Osztrák–Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. A második világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. 2011-ben 22 lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település központjában áll Szent Rókus tiszteletére szentelt kápolnája. Egyszerű négyszög alaprajzú épület, homlokzata felett kis méretű nyitott római típusú harangtoronnyal, benne egy haranggal. A dubašnicai plébániához tartozik.
Már korábban állt itt egy háromhajós Szent Apollónia-templom,[3] melyhez 1618-ban harangtornyot építettek, amely a liturgikus célja mellett őrhely és erőd szerepét is betöltötte. Ugyanebben az évben a harangtorony új harangokat kapott, melyeket Velencében a régi templomok harangjainak bronzából öntöttek. A 19. század folyamán a templomot teljesen szétszedték, és az anyagból Bogovićiban új templomot építettek. Így csak a harangtorony és a temető maradt a régi helyen. A mai temető területén még láthatóak a régi templom alapjainak maradványai.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 60 | 66 | 65 | 65 | 60 | 55 | 56 | 44 | 38 | 36 | 25 | 30 | 23 | 24 | 17 | 22 |
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ "Turčić" (horvát nyelven). www.imehrvatsko.net. Hozzáférés: 2013. május 27.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6750.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2013. május 27.
