Prezid (Čabar)
| Prezid | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Község | Čabar |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Željko Erent |
| Irányítószám | 51307 |
| Körzethívószám | (+385) 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 648 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 770 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 38′ 18″, k. h. 14° 34′ 38″45.638333°N 14.577222°EKoordináták: é. sz. 45° 38′ 18″, k. h. 14° 34′ 38″45.638333°N 14.577222°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Prezid témájú médiaállományokat. | |
Prezid falu Horvátországban, a Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Čabarhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Fiumétól 36 km-re északkeletre, községközpontjától 8 km-re északnyugatra, a horvát Hegyvidék északnyugati részén a szlovén határ mellett fekszik egy magas, erdővel borított hegyek által körülvett tágas medencében. A község legnagyobb települése. A településtől délnyugatra Szlovénia területén magasodik az 1796 méter magas Snežnik. Prezid környéke Čabar község egész területéhez hasonlóan karsztvidék. A prezidi medencét egykori bővizű vízfolyások vájták ki. Mára a porózus karsztos területen néhány eltűnő és újra felbukkanó kis patak maradt. Ilyen a Trbuhovica barlangból előbukkanó, mára kiszáradó Trbuhovica patak is, mely egykor négy malmot hajtott. Az 1972-től meginduló kutatások során ljubljanai barlangászok Prezid körül nyolc barlangot tártak fel, melyek közül a legmélyebb a 155 méter mély Berišček.[2]
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Prezid egyike a Hegyvidék legrégebben lakott településeinek. Ezt igazolják a településről északra a Vražji vrtecnek nevezett helyen feltárt falmaradványok, melyek az egykori római határvédelmi rendszerhez, a limeshez tartoztak.[3] A védelmi vonal (Claustra Alpium Iuliarum), Trsattól Preziden át a szlovéniai Nanos-fennsíkig húzódott és valószínűleg az illírek elleni védelmet szolgálta. Ugyanitt 1980-ban szlovén régészek az i. e. 800 és 500 közötti időszakból származó cseréptöredékeket találtak. Előkerült egy az i. e. 400-ból származó viszonylag kisméretű lópatkó is. .[2]
Valószínű, hogy Prezid területe már a 15. században is lakott volt, mert a szomszédos Babno Polje létezéséről már 1403-ból van adatunk. Babno Poljét 1528-ban égette fel a török. A vidék újbóli betelepítése Zrínyiek és a Frangepánok nevéhez fűződik, ami különösen akkor gyorsult fel, miután 1649 a Hegyvidék és Vinodol egésze Zrínyi Péter birtoka lett. A Wesselényi-összeesküvés lelepleződése után 1671-ben Zrínyi Pétert és Frangepán Ferencet kivégezték, birtokaikat pedig elkobozták. Ez a terület is a kamara igazgatása alá került.
Prezid plébániáját 1807-ben alapították, addig a čabari plébánia filiája volt. A plébánia területét három oldalról Szlovénia, a negyedik oldalról a čabari Szent Antal plébánia területe határolja. Legnagyobb települése Prezid nevét valószínűleg a közeli római limesről kapta (pre + zid, azaz a fal előtt). A fiume-zenggi püspökség sematizmusában olvasható, hogy anyakönyveit 1725-től vezetik és ekkor szerepel a település írásban ezen a néven először. Addig "Altbabenfeld" vagy "Staro Babno Polje" néven említették.[4]
A történeti adatok alapján a 18. században itt nyílt meg čabari térség első egyházi iskolája. 1777-ben az iskolának tíz diákja volt és az oktatás csak a téli hónapokban magánházakban nagyon szerény körülmények között folyt. Az első iskolaépületet 1858-ban Antun Žagar plébános építtette. 1879-ben megvásárolták a régi vámhivatal épületét, mely a mai orvosi rendelő helyén állt. Az iskola új épülete 1968-ban épült fel. A régi iskolaépületet 1977-ben bontották le és a helyére épült fel az orvosi rendelő. Az új iskola a település központjában a Szent Vid templomtól nyugatra áll és az 1990-es évek óta Zrínyi Péter nevét viseli.
A település 1809 és 1813 között a napóleoni Francia Császárság Illír provinciájának része volt. Az első fűrészüzem az 1830-as években létesült a településen, tulajdonosa a ljubljanai Antun Velosta volt. Később a Vilhar család vásárolta meg. 1847-től itt működött az ország egyik első gőzfűrész üzeme. .[2] A faipar fejlődésére 1857-ben a Ljubljana-Trsat vasútvonal megépítése különösen kedvezően hatott. A település önkéntes tűzoltó egylete 1886 január 21-én alakult meg. A községi hivatalt 1888-ban alapították.
A településnek 1857-ben 97, 1910-ben 86 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Modrus-Fiume vármegye Čabari járásához tartozott. 1912-ben Milanov Vrh településen tanfolyamot indítottak írni és olvasni nem tudó fűrésztelepi és erdei munkások számára. Később a fűrésztelep a gőzüzemről elektromos áramra állt át. 2011-ben 4 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 1017 | 1207 | 1083 | 1186 | 1143 | 1210 | 931 | 1024 | 977 | 917 | 927 | 963 | 1000 | 1021 | 877 | 755 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szent Vid tiszteletére szentelt plébániatemplomát[7] 1874-ben építették, előtte egy kis kápolna állt a helyén neoromán-neogótikus stílusban. Építéséhez a legnagyobb támogatást kegyurától a Paravić grófi családtól kapta, de nagyobb összegekkel járultak hozzá a környék nagybirtokosai a Ghyczy és Vilhar családok is. Az első szentmisét Antun Žagar plébános celebrálta benne nyolc nappal halála előtt. Az új főoltár képét Irene Vilhar ajándékát a trsati Fani Damecker festette, míg a keresztút 1894-ben készült el. Az 1980-as években a régi barokk oltárt újra cserélték.[4]
- Védett épület a Žagar-ház,[8] mely két, összekapcsolt épületből áll, amelyek így hatalmas "L" alaprajzot alkotnak. A nagyobb épület kőből és fából épült, téglalap alaprajzzal, kontytetővel. A főhomlokzat a domináns kőportállal az utca felé néz. A ház 1849-ben épült. Mindhárom szinten (földszint, első emelet és tetőtér) hagyományos háromrészes térosztás található. Az épület hátsó részéhez egy hosszúkás, téglalap alakú épület épült. Jellegzetességei alapján a hegyvidéki polgári kereskedőházak kiemelkedő példája.
- Ugyancsak védett épület a falu központjában található Vesel-ház,[9] melynek a hosszabbik oldala az utcára néz. Kőből és fából épült, négyszögletes alaprajzú, zsindelyes borítású nyeregtetővel. A ház 1858-ban épült. Építési jellemzői szerint minőségi példája egy tipikus a 17. és 19. század között épített horvát hegyvidéki háznak.
- A régi római limes falmaradványai a település határában.
- A Tomiszlav király téren álló emlékkút.
- Ščitomir Vilhar mellszobra Kovač Damjan alkotása.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Čabar község hivatalos oldala
- A helyi önkéntes tűzoltó egyesület honlapja
- Čabar község turisztikai oldala Archiválva 2022. január 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A horvát Hegyvidék turisztikai oldala Archiválva 2013. április 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A horvát Hegyvidék információs portálja
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
{{cite web}}: Check date values in:|date=(súgó) - 1 2 3 "O mjestu Prezid" (horvát nyelven). www.dvd-prezid.hr. Hozzáférés: 2013-2-24.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: P-5527.
- 1 2 "Župa Prezid" (horvát nyelven). www.dvd-prezid.hr. Hozzáférés: 2013-2-24.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2013. február 24..
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1987.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-145.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-146.
