Mrkopalj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mrkopalj
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Tengermellék-Hegyvidék
Község Mrkopalj
Jogállás falu
Polgármester Ivica Padavić
Irányítószám 51315
Körzethívószám (+385) 051
Népesség
Teljes népesség 755 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 820 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mrkopalj (Horvátország)
Mrkopalj
Mrkopalj
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 19′ 00″, k. h. 14° 51′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 19′ 00″, k. h. 14° 51′ 00″

Mrkopalj (olaszul: Mercopaglio) falu és község Horvátországban, a Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Begovo Razdolje, Brestova Draga, Sunger, Tuk Mrkopaljski és Tuk Vojni települések tartoznak hozzá.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fiumétól 33 km-re keletre, a horvát Hegyvidék középső részén fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mrkopalj egyike a Hegyvidék legrégibb településeinek. Első írásos említése 1477-ben Frangepán Márton egyik oklevelében történt. A Fortica nevű magaslaton egy a 14. vagy a 15. században a Frangepánok által jobbágyaik számára épített középkori kápolna maradványai találhatók.[2] A sorozatos török támadások következtében a 16. században ez a vidék is elnéptelenedett és csak a 17. században települt újra. Életében fellendülést hozott a 1732-ben elkészült Karolina út, mely itt haladt át. Brestova Dragánál találhatók azoknak a hídpilléreknek a maradványai, mely a maga korában világelső építési technológia egyedülálló példái voltak. Mrkopalj 1785-ben Ravna Gorával és Vrbovskoval együtt II. Józseftől királyi városi kiváltságokat kapott saját címerrel, pecséttel, választott bíróval, tanáccsal és vásárjoggal.[2] Plébániáját 1771-ben alapították, ekkor már valószínűleg romos és elhanyagolt volt régi Szűz Mária kápolnája. Ezzel egyidejűleg kezdődött a plébániatemplom építése, melyet 1778-ban Szent Fülöp apostol tiszteletére szentelt fel Kabalini. János zenggi püspök. 1789-ben pestis és dögvész pusztított. A nép a Szűzanya segítségéért fohászkodott és amikor a járvány megszűnt fogadalmat tett egy méltó kápolna építésére. Amint az új kápolna felépült mind több zarándok érkezett hozzá. Látva a zarándokok nagy számát Josip Parac plébános Ozsegovics Imre zenggi püspökhöz folyamodott, hogy eszközölje ki XVI. Gergely pápánál a kegyhellyé nyilvánítást. A pápa 1843-ban teljesítette a kérést és a kegyhely búcsúját szeptember harmadik vasárnapjában határozta meg. 1850 és 1854 között felépült az új kegykápolna, melyet a Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szenteltek.[2] A településnek 1857-ben 2065, 1910-ben 2001 lakosa volt. A falu a trianoni békeszerződésig Modrus-Fiume vármegye Delnicei járásához tartozott.

Mrkopalj a 20. század elejétől egyre népszerűbb sípályákkal is rendelkezett. 1913-ban itt indultak az első sí tanfolyamok az országban. Itt épült fel 1934-ben az ország első sí sánca is, ahol már 1936-ban nemzetközi versenyeket rendeztek.[2] 1944. április 6-án a plébániatemplomot bombatalálat érte. A mellette levő plébániával és a falu több házával együtt leégett. Ettől kezdve a Hétfájdalmú Szűzanya kápolna töltötte be a plébániatemplom szerepét. 1947-48-ban megalakult a "Bijele Stijene" hegymászó egyesület és "Bitoraj" nevű sí szakága, melynek minden második mrkopalji a tagja volt. Nem véletlen tehát, hogy Mrkopalj rendelkezik az ország egyik legjobb sípályaival, ahonnan az ország több neves sportolója indult el.[2] A falunak 2011-ben 755, a községnek összesen 1208 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
2065 1909 2063 2052 2030 2001 1631 1732 1700 1823 1590 1450 1222 1196 923 755

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt plébániatemploma 1850 és 1854 között épült.[5]
  • Mrkopalj legősibb templomának (14. – 15. század) maradványai a Forticán. Egykor valószínűleg temető is övezte.[5]
  • Fajerinek nevezik a Karolina út egykori viaduktjának piramis alakú tartópilléreinek maradványait.[5]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2013. február 13.)
  2. ^ a b c d e Mrkopalj-Povijest (horvát nyelven). www.mrkopalj.hr. (Hozzáférés: 2013. február 13.)
  3. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  4. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
  5. ^ a b c Mrkopalj-Kulturna baština (horvát nyelven). www.mrkopalj.hr. (Hozzáférés: 2013. február 13.)