Oštrobradić
| Oštrobradić | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Község | Malinska-Dubašnica |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Anton Spicijarić |
| Irányítószám | 51511 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 96 fő (2021)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 100 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 06′ 30″, k. h. 14° 32′ 13″45.108317°N 14.536883°EKoordináták: é. sz. 45° 06′ 30″, k. h. 14° 32′ 13″45.108317°N 14.536883°E | |
 | |
Oštrobradić (olaszul: Ostrobradici) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Malinska-Dubašnica községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Krk északnyugati részén Malinskától 1 km-re délkeletre fekszik. A szigetnek ezt a részét, ahova Oštrobradić és a környező települések is tartoznak Dubašnicának hívják. A település megművelt szántóterületek és kertek és az őket övező utak kereszteződései körül alakult ki. A mezőgazdasági terület laza szerkezete és elrendezése, valamint a kőfalakkal való elhatárolása a mai napig megmaradt. A házak közvetlen környékén számos gazdasági épület és a hozzá tartozó építmények máig fennmaradtak. A házak többnyire egy- és kétszintes házak, téglalap alaprajzzal, egyszerűen kialakított homlokzatokkal, nyeregtetővel és különböző formájú kéményekkel.[2]
Története
[szerkesztés]A sziget 1480-tól közvetlenül Velencei Köztársasághoz tartozott. Dubašnica volt a Krk-sziget egyetlen része, ahol ebben a korban városi település nem alakult ki. Ezt a vidéket egykor nagy kiterjedésű erdők és köztük legelők borították, az újonnan érkező lakosság azonban fokozatosan szántókká változtatta. A napóleoni háborúk egyik következménye a 18. század végén a Velencei Köztársaság megszűnése volt. Napóleon bukása után Krk is osztrák kézre került, majd a 19. század folyamán osztrák uralom alatt állt. 1867-től 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. 1857-ben 150, 1910-ben 234 lakosa volt. Az Osztrák–Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. A második világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. 2011-ben 86 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 150 | 165 | 188 | 202 | 209 | 234 | 194 | 150 | 161 | 165 | 130 | 111 | 78 | 71 | 89 | 86 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-7291.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ Archivált másolat. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 26.)
