Fužine

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fužine
Fužine i Crkva sv. Antona Padovanskog. 26. kolovoza 1929..jpg
Fužine és plébániatemploma 1929-ben
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Tengermellék-Hegyvidék
Község Fužine
Jogállás falu
Polgármester Marinko Kauzlarić
Irányítószám 51322
Körzethívószám (+385) 051
Népesség
Teljes népesség 689 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 730 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Fužine (Horvátország)
Fužine
Fužine
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 18′ 20″, k. h. 14° 42′ 45″Koordináták: é. sz. 45° 18′ 20″, k. h. 14° 42′ 45″

Fužine falu és község Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Belo Selo, Benkovac Fužinski, Lič, Slavica és Vrata települések tartoznak hozzá.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fiume központjától 22 km-re keletre fekszik. A közeli erdővel borított hegyek az 1385 méter magas Bitoraj, az 1428 méter magas Viševica, az 1106 méter magas Tuhobić és a 885 méter magas Preradović festői környezetet nyújtanak. Fužine kiváló közlekedési összeköttetéssel rendelkezik. A tengerpart a fiumei és vinodoli riviérával mindössze 30 kilométerre fekszik. Közvetlen közelében halad el a Zágráb-Fiume A6-os autópálya és a Zágráb-Fiume vasútvonal is. A község területén három sportolásra alkalmas tározó tó is található, a Bajer, a Lepenica és a Potkoš. A tavak és gyors folyású patakok halban egyaránt gazdagok. Különösen híres turista látványossága a Vrelo barlang, melyet az 1950-es években a Bajer-tó építésével egyidejűleg tártak fel. Turisták számára kiépítve, villanyvilágítással felszerelve, vezetéssel látogatható. Mélysége 300 méter, egyike a földalatti vizek által keresztülfolyt barlangoknak. Klímája változóan kontinentális és mediterrán, az átlaghőmérséklet 7,6 Celsius fok. A nyári hőmérséklet ritkán emelkedik 30 Celsius fok fölé, ezért a nyári klíma különösen kellemes, míg a tél hóban gazdag. Tiszta levegőjéről az állandóan fújó bóra gondoskodik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fužine a viszonylag fiatal települések közé tartozik. A 17. században keletkezett amikor a Zrínyiek vasércet kezdtek bányászni ezen a vidéken. A bányászat azonban nem kifizetődő volta miatt gyorsan megszűnt. Mindazonáltal a település neve a bányászat idejéből maradt fenn. A "fužinarstvo" kifejezés, melyet a vas kitermelésére és feldolgozására használtak valószínűleg az olasz "fucina" vagy a német "fusioniren" szavakból származik. A település fejlődésének nagy lökést adott az ország belső részeit a tengermellékkel összekötő Karolina út 1726 és 1737 közötti megépítése. Az út mellett az itt átutazók számára csakhamar betérők, szállások, vendéglátóhelyek épültek. Így Fužine nemcsak a Kvarner térségének, hanem egész Közép-Európának egyik legrégibb turistaközpontja lett. Fužinének már 1785-ben volt iskolája, mely az ország e részének egyik legrégibb iskolája volt. Lakói mindhárom nagy horvát nyelvjárást, a što, a ča és a kaj nyelvjárást is beszélték és beszélik a mai napig is. 1808 és 1833 között felépült a település Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt plébániatemploma a horvát Hegyvidék legnagyobb temploma. 1873-ban megépült a Zágráb-Fiume vasútvonal, majd 1995-ben a Zágráb-Fiume autópálya is. A településnek 1857-ben 435, 1910-ben 429 lakosa volt. 1920-ig Modrus-Fiume vármegye Delnicei járásához tartozott. 2011-ben a falunak 689, a községnek összesen 1595 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
1100 1325 1252 1331 1308 1071 1042 909 811 971 844 828 805 740 814 689
A Bajer-tó és a Bajer-híd Fužine felől

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt plébániatemploma a Hegyvidék legnagyobb temploma. 25 évig építették 1808 és 1833 között, helyén egykor kápolna állt körülötte az első fužinei temetővel. A templomnak szép márványoltárai, értékes oltárképei, kristálycsillárjai vannak. Említésre méltó az oltár feletti szépen restaurált Utolsó vacsora képe, a Keresztút és a neves horvát festőművész Antonini által festett faliképek a 20. század elejéről.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt született 1828-ban Franjo Rački a horvát tudományos és művészeti akadémia első elnöke.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A település kulturális egyesületeinek gazdag hagyományai vannak. Ma is mintegy 50 taggal működik itt a település egyik védjegye az 1848-ban alapított Horvát Vöröskereszt zenekara számos sikeres hazai és külföldi fellépéssel.
  • Fužine nagyon híres gasztronómiájáról is. Kiváló éttermei a gombából, vadból, erdei gyümölcsökből eredeti receptek alapján készített a házias ételek gazdag kínálatával várják vendégeiket.
  • A település nyári fesztiválja a "Ljeto u Fužinama" vitorlás versenyeivel, motoros találkozóval, nyári karnevállal, zenekari koncertekkel, művész vendégekkel.
  • A téli időszakban híres a helyi zenekar karácsonyi-újévi koncertje, mely a régi időkben pontban december 31-én éjfélkor kezdődött.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]