Jurandvor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Jurandvor
A Szent Lúcia templom a bencés apátság romjaival
A Szent Lúcia templom a bencés apátság romjaival
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Tengermellék-Hegyvidék
Jogállás falu
Polgármester Toni Juranić (HSP)
Irányítószám 51523
Körzethívószám (+385) 051
Népesség
Teljes népesség 301 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 40 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jurandvor (Horvátország)
Jurandvor
Jurandvor
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 58′ 40″, k. h. 14° 44′ 10″Koordináták: é. sz. 44° 58′ 40″, k. h. 14° 44′ 10″

Jurandvor falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Baškához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

A Krk sziget délkeleti részén, községközpontjától 2 km-re északnyugatra, a krki keleti hegylánc meredek lejtői alatt a Baškai-völgyben a Krk városa felé menő 102-es számú főút mellett fekszik. A völgy északi része dombosabb, míg a déli részen termékeny mezők fekszenek, melyeken évszázadok óta intenzív földművelés folyik. A völgyön folyik keresztül a sziget egyetlen állandó vízfolyása a Suha Ričina vagy más néven Vela Rika. A völgy növényzete mintegy 200 méter magasságig nagyon sűrű, afölött viszont többnyire kopár, helyenként alacsony növényekkel.

Története[szerkesztés]

A település területe valószínűleg már az ókorban is lakott volt. A szakemberek szerint a templom és az egykori kolostor helyén a római korban egy villa rustica állt és maga a templom is egy ókeresztény bazilika alapjaira épült. A templom és a kolostor építési ideje nem ismert, azonban az itt talált híres baskai tábla arról tanúskodik, hogy a 11. században építették. A tábla szövege szerint Dmitar Zvonimir horvát király Držih apát kérelmére itt földet adományoz, hogy arra Szent Lúcia tiszteletére templomot és bencés kolostort építsenek. 1308-ban a kolostort már nagyon réginek és romosnak, megújítását szükségesnek mondják. Ezután a felújítás meg is történt. A munkákat a baškai plébános vezette, mivel a kolostornak ebben az időben nem volt apátja. Még két apátot említenek itt a 14. század végén és a 15. század közepén. 1465-ben a bencések elhagyták a kolostort és Itáliába távoztak, ennek ellenére az épület bár romosan még 1590-ig állt. A svetolucijai apáti cím irreguláris apátságként még jó ideig létezett, 1817-től a krki püspökök viselték ezt a címet.

A 15. század végén valószínűleg a dalmáciai Poljicából egy boszniai eredetű nemesi család a Juranićok települtek ide és felépítették udvarházukat. 1498-ban a templomot is egy kápolnával bővítették. Jurandvort magát a 16. században az udvarház körül alapították. Eredetileg két faluból állt, melyek a birtokos nemesi családok nevei után a Čubranići és Juranići nevet viselték. Később a két falu összeolvadt és a település magja, a Juranićok itteni udvarháza után a Jurandvor nevet kapta. A 12. század óta fennálló velencei uralom a 18. század végéig tartott. 1797-ben a napóleoni háborúk egyik következménye a Velencei Köztársaság megszűnése volt. Napóleon bukása után 1813-ban Krk szigete osztrák kézre került. Ausztria 1822-ben a Kvarner szigeteivel együtt elválasztotta Dalmáciától és Isztriával kapcsolta össze, mely közvetlenül Bécs irányítása alá tartozott. 1867 és 1918 között az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. Jurandvornak 1857-ben 219, 1910-ben 340 lakosa volt. 1851-ben Petar Dorčić baškai pap a templomban felfedezett egy kőtáblát, melyen glagolita írással egy adományozásról esik szó. Ez volt a már említett baškai tábla, az első írott horvát nyelvemlék. Az Osztrák-Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett. A II. világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia része lett. 1991-ben az önálló horvát állam része lett. 1994-től az önálló Baška község lett. A településnek 2011-ben 301 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
219 241 283 322 336 340 402 336 173 252 212 175 235 249 260 301
Jurandvor látképe a templomtól nézve
A baškai kőtábla

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Lúcia tiszteletére szentelt templomát a 11. és 12. században építették. Harangtornya a 13. században épült, a rajta fennmaradt felirat szerint („MAISTER ANDREAS ME FECIT”) a krki András mester építette. A torony egykor magasabb volt, de az 1863 körül végzett felújítás során Ivan Vitezić krki püspök egy emelettel csökkentette a magasságát. Ekkor építették be a négy evangélistát szimbolizáló domborművet is. 1498-ban a Juranić család egy kis kápolnát építtetett hozzá a Rózsafüzér királynője tiszteletére. Az I. világháború előtt a főoltáron egy fából faragott gótikus szárnyasoltár volt Paolo Veneziana alkotása a 14. század első feléből. Nagy művészeti értéke miatt kétszer is restaurálták, majd az I. világháború idején Bécsbe vitték. 1967-ben Zágrábba a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémiára szállították. Ma a krki püspöki palotában található. A templomban az oltár elé beépítve látható a baškai kőtábla hiteles másolata is. Kőtárában római és kora keresztény kőfaragványok láthatók. Harangtornyában megmaradt egy a 14. században öntött harang.
  • A templom mellett láthatók a 11. századi bencés apátság tekintélyes romjai, valamint egy római villa maradványai.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

A fordítás fő forrása a megfelelő horvát Wikipédia-szócikk.
Ez nem jelent semmi megkötést a további szerkesztések szempontjából, de a fordítás alapjául szolgáló szócikk tagolásának követése egyszerűsíti a további munkát. Például könnyebben elkerülhetők az ismétlések, könnyebben kiegészíthetők a hiányzó források. A magyar változatban található értelmi hiba esetén először érdemes az eredetiben megnézni, nem fordítási hibáról van-e szó.