Pašman (sziget)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Pašman
Tkon városa
Tkon városa
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Zára megye
Legnagyobb település Pašman (település)
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Népsűrűség 33,34 fő/km²
Pašman (település) népessége 392 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Fekvése Adriai-tenger
Terület 60,11 km²
Legmagasabb pont Bokolj (272 m)
Időzóna CET (UTC+1)
Elhelyezkedése
Pašman (Horvátország)
Pašman
Pašman
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 57′, k. h. 15° 23′Koordináták: é. sz. 43° 57′, k. h. 15° 23′

Pašman sziget az Adriai-tengeren, Horvátországban. 60,11 km2-es területével[2] a zadari szigetcsoport második legnagyobb szigete. A kontinenstől a Pašmani-csatorna választja el. A partvonal teljes hossza 65,3 km. A sziget legmagasabb csúcsa Bokolj (272 méter).

Történelme[szerkesztés]

Az archeológiai leletek megerősítik, hogy a szigeten már az őskorban is laktak. Találhatók itt illír sírhelyek és sírkövek, valamint római kori emlékek. A Sveti Ante (Szent Antal)-öböl mellett, a Sit és Scitna szigetek felé néző, délnyugati oldalon található egy azonos nevű preromán, egyhajós templom. 1050-től a sziget a biogradi püspökség birtoka volt, míg 76 évvel később átkerült a zadari érsekség tulajdonába. A török betörések idején, de az után is, hogy 1125-ben a velenceiek elfoglalták Biogradot, a szigetre menekültek települtek be a szárazföldről.

A Cokovac-hegy a sziget déli részén.
Macchia növényzet a szigeten.

Települései[szerkesztés]

  • Tkon
  • Ugrinić
  • Kraj
  • Pašman
  • Mali Pašman
  • Barotul
  • Mrljane
  • Nevidane,
  • Dobropoljana
  • Banj
  • Zdrelac

Geográfia[szerkesztés]

1883-ban közte és Ugljan között kiásták a 4 méter mély Zdrelac tengeri átjárót, amely fölé 1973-ban egy 210 méteres hidat emeltek. Ettől kezdve a két sziget gyakorlatilag megint eggyé vált. Azt is mondhatnánk tehát, hogy Pasman Ugljan szigetének délkeleti folytatása. A sziget nyugati oldala krétakori mészkőből épül fel, míg keleti fele dolomitból, egy kisebb területtel, amelyet habkőlerakódások borítanak. A nyugati part meredek, tagolt és nincsenek mellette települések, viszont nagyon sok öböl fekszik itt. A lankásabb és kevésbé tagolt keleti part hosszában halad el a szigetet átszelő egyetlen autóút, és itt található az összes település is:

Növényzet[szerkesztés]

A mészkőterületeket mediterrán bozótos fedi, míg a habkő- és dolomitrészeket kertek és szőlőültetvények fedik. A pasmaniak elsősorban földműveléssel foglalkoznak, illetve állattartással és halászattal.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2015. február 8.)
  2. (2004. június 1.) „Az Adriai-tenger horvát részén található szigetek hossza és területe (angol nyelven)” (PDF). Geoadria, Zadar 9 (1), 5–32. o. (Hozzáférés ideje: 2011. január 21.)  
  3. Rosandic, Karlo. Horvát szigetek. Masmedia Kiadó (2004). ISBN 9789630961851