Dobropoljana

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dobropoljana
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZára
KözségPašman
Jogállás falu
Irányítószám 23 263
Körzethívószám (+385) 023
Népesség
Teljes népesség279 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság6 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dobropoljana (Horvátország)
Dobropoljana
Dobropoljana
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 59′ 30″, k. h. 15° 19′ 20″Koordináták: é. sz. 43° 59′ 30″, k. h. 15° 19′ 20″

Dobropoljana (olaszul: Dobrapogliana) falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Pašmanhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zárától légvonalban 16 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 6 km-re, közúton 7 km-re északnyugatra, Pašman szigetének északnyugati részén, a sziget legmagasabb pontja a 274 méteres Bokolj alatt fekszik. Kikötője védett a déli és nyugati szelektől, biztos menedéket nyújt kisebb jachtok számára is. A falu mellett homokos strandok találhatók.

Története[szerkesztés]

A település első írásos említése 1270-ben történt. Plébániatemplomát 1404-ben említik, építése egy gazdag zárai polgár végrendelkezése alapján juttatott összegből történt. Területe a sziget többi részével együtt a 15. századtól a Velencei Köztársasághoz tartozott. Intenzív betelepülése a 17. században történt, amikor Zára vidékéről sok menekült érkezett ide. A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt a Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 164, 1910-ben 263 lakosa volt. Az I. világháborút követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A falunak 2011-ben 279 lakosa volt, akik hagyományosan mezőgazdasággal, szőlő- és olajbogyó termesztéssel, halászattal, hajózással foglalkoznak.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
164 159 180 225 243 263 300 304 341 338 314 398 278 402 274 279

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Tamás apostol tiszteletére szentelt plébániatemplomát a 15. század elején építették, 1404-ben említik először. Felépülte egy zárai polgár erre a célra szánt hagyatékának köszönhető. A templomot 1717-ben és 1867-ben megújították, 1741-ben bővítették. Az átépítések következtében középkori jellegzetességeit teljesen elveszítette. Egyhajós épület sekrestyével és három márvány oltárral. Főoltárán Szűzanya a képe látható. Mellékoltárain a Kármelhegyi Boldogasszony szobra és Szent Tamás apostol képe található.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]