Ugrás a tartalomhoz

Horvátország lakott szigeteinek listája

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Horvátország szigetei az Adrián

Ez a lista Horvátország lakott szigeteit sorolja fel, a szigeteken tartózkodó népesség száma szerint a 2001. március 31-ei adatok alapján. Az Adriai-tenger Horvátországhoz tartozó területén 698 sziget, 389 szigetecske és 78 zátony található ,[1] ezek alkotják a horvát tengerpart szigetcsoportját, amely a legnagyobb az Adrián, és második legnagyobb a Földközi-tengeren (ugyanis a görög tengerpart szigetcsoportja nagyobb [2]).

A 698 szigetből mindössze 47-nek van legalább egy főből álló állandó népessége, amely az adott szigeten tartózkodik. Néhány forrás adatai szerint Horvátország 66 lakott szigettel rendelkezik ,[3] amelynek van állandó népessége,[1] viszont 19 ezekből a szigetekből mára teljesen elvesztette a szigeten tartózkodó, állandó lakosságát a népesség csökkenése miatt és a horvát szigetek alacsony gazdasági aktivitása miatt egyaránt.[4]

A Horvátországhoz tartozó szigetek már az ókori Görögország ideje óta lakottak (például Hvar szigete már az i. e. 3500 és i. e. 2500 közötti időkben lakott volt ,[5] I. Dionüszosz siracusai türannosz gyarmatot alapított Hvar[5] és Vis [6] szigetein az i. e. 4. században). A szigetek összlakossága az 1921-es adatok szerint 173 503 fő volt. A népesség erős hanyatlása egészen a korai 1850-es évektől érződött, kb. 1981-ig.[7] Az 1990-es években a népesség újra növekedni kezdett, a 2001-es népszámlálás szerint a szigetek népessége már 121 606 volt, az 1991-es 110 953 össznépességhez viszonyítva.[1]

A szigetek lakosságának fő foglalkozása a mezőgazdaság (főleg a szőlőtermesztés és az olívanövesztés), a halászat és a turizmus. A megélhetési költség 10-30%-kal magasabb, mint a fő területen (a horvát anyaországban) ,[7] emiatt a horvát kormány a Sziget Törvényei (horvátul: Zakon o otocima) szerint különféle támogatásokat és kedvezményeket nyújt a szigetek lakóinak, hogy segítse őket a gazdaság és a megélhetés terén: a lakók számára kedvezményesek vagy ingyenesek az autópályahíd-díjak és a kompjegyek.[8]

Szigetek

[szerkesztés]
Népsűrűség szerinti jelmagyarázat
  0-10 fő per km²
  10-50 fő per km²
  50-100 fő per km²
  100-150 fő per km²
  >150 fő per km²
Hvar városának partja, a Hvar szigeten.
Brač szigetének partja
A Kornati szigetcsoport.
Egy erdő Vis szigetén.
Rab szigete.
Egy borvidék Vis szigetén.


Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 1 2 3 4 5 6 Central Bureau of Statistics: Geographical and meteorological data (angol nyelven) (PDF). 2005-ös statisztikai évkönyv pp. 43. Central Bureau of Statistics, 2005. (Hozzáférés: 2006. október 2.)
  2. Faričić, Josip: Hrvatski pseudo-otoci (horvát nyelven), 2006. február 23. [2012. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 26.)
  3. Žubrinić, Darko: Generalities and basic facts about CROATIA, 1995. (Hozzáférés: 2006. október 2.)
  4. Treglav, Bojan: Za otoke milijardu kuna godišnje! (horvát nyelven) (PDF). Vjesnik pp. 2. VJESNIK d.d., 2006. szeptember 1. [2010. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. október 2.)
  5. 1 2 Povijest (horvát nyelven), 2005. [2008. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. október 2.)
  6. Gazija, Drazen: Povijest otoka Visa (horvát nyelven). [2008. március 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. október 2.)
  7. 1 2 Ministry of Development and Reconstruction: National island development programme (PDF). Ministry of the Sea, Transport and Infrastructure, 1997. február 1. [2011. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 20.)
  8. The Islands Act (Refined Text) (PDF). Ministry of the Sea, Transport and Infrastructure, 2006. március 8. [2011. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 20.)
  9. 1 2 Koločep :: peljar.cvs.hr (horvát nyelven). (Hozzáférés: 2006. október 2.)
  10. 1 2 Otok Lopud Dubrovnik (horvát nyelven). [2012. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. október 2.)
  11. 1 2 Vrgada :: peljar.cvs.hr (horvát nyelven). (Hozzáférés: 2006. október 2.)
  12. 1 2 The Brodarica - Krapanj Tourist Board. [2006. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. október 2.)
  13. 1 2 Ist :: peljar.cvs.hr (horvát nyelven). (Hozzáférés: 2006. október 2.)
  14. 1 2 Susak :: peljar.cvs.hr (horvát nyelven). (Hozzáférés: 2006. október 2.)
  15. 1 2 Ilovik :: peljar.cvs.hr (horvát nyelven). (Hozzáférés: 2006. október 2.)
  16. 1 2 Rava :: peljar.cvs.hr (horvát nyelven). (Hozzáférés: 2006. október 2.)
  17. 1 2 Drvenik Mali :: peljar.cvs.hr (horvát nyelven). (Hozzáférés: 2006. október 2.)
  18. 1 2 Sestrunj :: peljar.cvs.hr (horvát nyelven). (Hozzáférés: 2006. október 2.)
  19. 1 2 Zverinac :: peljar.cvs.hr (horvát nyelven). (Hozzáférés: 2006. október 2.)
  20. 1 2 Rivanj :: peljar.cvs.hr (horvát nyelven). (Hozzáférés: 2006. október 2.)
  21. 1 2 Biševo :: peljar.cvs.hr (horvát nyelven). (Hozzáférés: 2006. október 2.)
  22. Duplančić Leder, Tea; Ujević Tin; Čala Mendi (2004. június 1.). Coastline lengths and areas of islands in the Croatian part of the Adriatic Sea determined from the topographic maps at the scale of 1 : 25 000 (angol nyelven). Geoadria, Zára, 5-32. o.
  23. Cave Srakane. DCS Lošinj. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. október 2.)
  24. 1 2 Vele Srakane :: peljar.cvs.hr (horvát nyelven). (Hozzáférés: 2006. október 2.)
  25. Sveti Andrija :: peljar.cvs.hr (horvát nyelven). (Hozzáférés: 2006. október 2.)