Prvić

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Prvić
Prvić térképe
Prvić térképe
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Népesség
Teljes népesség392 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Fekvése Adriai-tenger
Terület2,41 km²
Időzóna CET (UTC+1)
Elhelyezkedése
Prvić (Horvátország)
Prvić
Prvić
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 43′ 30″, k. h. 15° 48′ 00″Koordináták: é. sz. 43° 43′ 30″, k. h. 15° 48′ 00″
A Wikimédia Commons tartalmaz Prvić témájú médiaállományokat.

Prvić (olaszul: Provicchio) egy sziget az Adriai-tengerben, Horvátországban, a Šibeniki-szigetcsoportban.

Fekvése[szerkesztés]

Prvić szigete Šibenik központjától 7 km-re nyugatra, községközpontjától 4 km-re délre fekszik. Területe 2,41 km², lakossága 392 fő (2011). A sziget 3 km hosszú és 1,4 km széles. A partvonal hossza 10,6 km. Az északnyugat-délkeleti, dinári irányban húzódik. Keleten a szárazföld (1 km-re), nyugaton a Tijat-sziget, délkeleten Zlarin szigete húzódik mellette. Délkeleti partja mentén fekszik Lupac szigete.

Kőzetei[szerkesztés]

Prvić felső-krétakori dolomitból épül fel. Mészkő egyáltalán nincs a szigeten, így Prvić annak a kevés horvát szigetnek egyike, ahol a karsztra jellemző domborzat hiányzik.

Gazdaság[szerkesztés]

A szigeten szőlőt, fügét és olajbogyót termesztenek, de a helyieknek kisebb szántóföldjeik vannak a szomszédos szárazföldön (Srima, Vodice, Tribunj, Tisno településeken) is. A mezőgazdaság mellett jelentőd a halászat és az idegenforgalom. Kompjáratok kötik össze Šibenik és Vodice városokkal, valamint Zlarin szigetével.

Népesség[szerkesztés]

A szigeten két település található: Prvić Šepurine (229 lakos) és Prvić Luka (163 lakos).

Története[szerkesztés]

Prvić szigetének első lakói valószínűleg remeték voltak. A feltételezések szerint a 13. században bencés szerzetesek telepedtek itt meg. Erre utal az a korabeli forrás, mely szerint 1267-ben a spliti püspök megbüntette „Santa Maria de Insula” apátját, mert a rend szabályait felrúgva egyedül élt itt.[2] Ivan Lučić a 17. századi horvát történetíró is arról ír, hogy a szigeten egy Szűz Máriának szentelt kolostor állt, de más írásos forrás ezt nem erősíti meg. Petar Kaer régész szerint a mai Szent Rókus templom temetője területén növényi ornamentikával díszített töredékek kerültek elő, melyből szintén arra következtetett, hogy itt egykor bencés kolostor állt.[2] Később, a 15. századtól nemesi családok nyaralóhelye volt. Különösen a nagyobb járványok idején menekültek ide gazdag šibeniki családok, hogy átvészeljék a vészterhes időket. A ferences harmadrend šibeniki szerzetesei a dózse beleegyezésével 1461-ben telepedtek meg itt.[2] Kolostoruk helyéül egy a Santa Maria-öbölben fekvő sziklás területet jelöltek ki számukra, melyet abban az időben Kamiknak neveztek. A kolostort többször is átépítették. Az 1881. december 1-jén kitört tűzvészben teljesen leégett, mely után teljesen újjá kellett építeni. Az Irgalmas Szűzanya tiszteletére szentelt ferences templomot a kolostorral egy időben építették. A sziget lakossága idővel növekedett, melyben különösen a török hódításnak volt szerepe, mely a kontinens belső területeiről a falakkal védett városokba és a szigetekre üldözte az embereket. 1557-ben a szerzetesek megkezdték a hívek egyházi szolgálatát, 1603-ban pedig megalapították a helyi plébániát. [2] 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. Az első világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991 óta a független Horvátország része.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Hrvatska enciklopedija – Prvić (horvátul)