Ugrás a tartalomhoz

Hvar (sziget)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 A településen világörökségi helyszín található 
Hvar
A sziget legnagyobb városa, Hvar
A sziget legnagyobb városa, Hvar
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia megye
SzékhelyHvar
Népesség
Teljes népességismeretlen
Népsűrűség38,5 fő/km²
Földrajzi adatok
FekvéseAdriai-tenger
Terület297,37 km²
Legmagasabb pontSveti Nikola (628 m)
IdőzónaUTC+01:00
Elhelyezkedése
Hvar (Horvátország)
Hvar
Hvar
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 09′, k. h. 16° 45′43.150000°N 16.750000°EKoordináták: é. sz. 43° 09′, k. h. 16° 45′43.150000°N 16.750000°E
Hvar weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hvar témájú médiaállományokat.

A Horvátországhoz tartozó Hvar (olaszul Lesina) szigete az Adriai-tengeren, Dalmácia tengerpartján helyezkedik el.

Fekvése

[szerkesztés]

Bračtól délre, vele párhuzamosan terül el.

Földrajza

[szerkesztés]

300 km²-es területével a negyedik legnagyobb, 80 kilométerével pedig a Cres sziget után a második leghosszabb sziget az Adrián. Legnyugatibb pontja a Pelegrin-fok, mely a Spliti-kapuval van egy vonalban. Legkeletibb részét, a Sućuraj fokot egy alig 4–5 km-es csatorna választja el a szárazföldtől. Legmagasabb csúcsa a Sveti Nikola (Szent Miklós) 628 méterrel. Átlagos napsütéses óráinak száma 2700, átlaghőmérséklete pedig 16,2 °C.

Főbb települései: Hvar, Jelsa, Stari Grad.

Története

[szerkesztés]

Hvar szigete már a csiszolt kőkorszak óta lakott hely. Az ebből a korból származó leletek a Jelsa közelében levő Grapce-barlangból kerültek elő, ahol e korból származó eszközöket, kerámiákat találtak.

Az illírek által is lakott szigeten Stari Grad helyén i. e. 385-ben a Pharosz-szigeti görögök alapították meg Pharosz nevű kolóniájukat, amely az Adria-parti görög települések őse. A Középkor elején letelepedett szláv néptörzsek nyelvjárása hatására változott a helynév a ma is használatos Hvar-ra.

A görög kolónia több évszázadig virágzott itt, melynek a rómaiak támadása vetett véget, akik i. e. 219-ben, a második római–illír háborúban legyőzték Pharoszi Démétrioszt és elpusztították a várost.

A sziget második virágkora a 1516. századra, az adriai hajózás nagy időszakára esett, mikor Hvar a Raguzai Köztársaság rövid uralma után elismerte Velence fennhatóságát. Ekkor itt Hvar szélvédett kikötőjében telelt a velencei flotta is.

A velencei uralmat rövid francia megszállás követte. Ennek emléke a Fort Napoleon.

1918-ig a sziget Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott.

1919 novemberében az olaszok elfoglalták a szigetet.

Az 1920-as rapallói egyezmény aláírásával a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság részévé vált, majd a második világháború után Jugoszláviához tartozott.

1992-től Horvátországhoz tartozik a sziget.

Települések

[szerkesztés]
Jelsa
Vrisnik domb

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Island of Hvar
A Wikimédia Commons tartalmaz Hvar (sziget) témájú médiaállományokat.